Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Oktatásügy
7 Minden gyermektől fél véka búza, fél véka árpa, 20 kr. váltóban és egy csirke 8 Két fias tehén nyári legelése 9 Két sertés nyári legelése. 25 2 Összehasonlításul a prédikátor évenkénti fizetését is érdemes áttekinteni: 1 Kész pénz száz azaz 100 váltó forint 2 15 azaz tizenöt köböl megtisztított búza, melyet az egyház megőrni köteles 3 15 azaz tizenöt köböl árpa megtisztítva 4 Nyolc hold föld, melyből hat holdat a N. M. M. K. k. Uradalomtól kegyelemből bír, két holdat pedig hozzá a község ad 5 Két öl búza szalma, mely két öl magos, két öl széles 6 Egy öltőzek 7 Esketésért 2 Ft 30 kr. váltóba 8 Halotti predikatzióért 2 Ft 30 kr. váltóba 9 Keresztelésért 34 kr. váltóba 10 Két darab marha nyári ingyen legeltetése 11 Két darab sertés nyári ingyen legeltetése. 25 3 Egyértelműen kitűnik az összehasonlításból, hogy a tanítói és egyben jegyzői fizetés igen alacsony volt. Optimális körülmények között messze alatta maradt a kertészek éves bevételének is (korábbi számításainkban bizonyítottuk, hogy normális körülmények között minden kertész 100 Ft körüli jövedelemre tehetett szert). Ezek után nem véletlen, hogy „rendes tanítót", azaz képzett tanítót — és csak tanítót — még hosszú ideig nem tudtak alkalmazni Majláthon. Kecskemétitől sem tudtak megválni a szerződés lejártáig. 1845 végén a megyei vezetés a járási szolgabírót utasította, hogy a vádaskodó Kecskeméti ügyében tegyen pontos kivizsgálást. 25 4 A szolgabírói vizsgáló küldöttség a lakosok és a tanító közötti nézeteltérést igyekezett elsimítani, de amikor szavazásra tette fel a kérdést, a „lakosok 29-en 24 ellenibe új tanító fogadásában egyeztek meg". 25 5 így 1846-ban „tanítónak egyszersmind jegyzőnek Szabó Ferencz Debreczeni tanulót" választották. 25 6 Ugyancsak ekkor „prédikátornak időközileg elválasztatott Tiszteletes Magyar Mihály". Mindkettővel kétéves szerződést kötöttek, mert tudjuk, hogy 1848-ban „az Öcsödi egyházvidéki gyűlés határozata következtében rendes Lelkésznek rendeltetett Tóth Sámuel. Ugyan ezen a gyűlésen tanítónak, egyszersmind jegyzőnek Pap Lajos." 25 7 1852-ben a község és az egyház ügyeit különválasztották. Ezt követően mindegyik külön kezelte a maga vagyonát, és intézte ügyeit. A helyi levéltári anyagokból azonban egyértelműen kiderül, hogy még több éven át ez a különválás csak névleges volt. Az önálló községi létnek csak részben voltak meg a feltételei. Az ügy nemcsak a községi élet megszervezése szempontjából érdekes, hanem azért is, mert még ugyanebben az évben a tanítói hivatalt is külön választották a jegyzői hivataltól. 25 8 Rendezték a községi elöljáróság fizetését: a jegyzőnek 300 Ft-ot, 16 köböl búzát, 16 köböl 25 2 CSMLCsvm. k.i. 1589/1845. sz. jelentés melléklete. 25 8 Uo. 25 4 CSML Csvm. k. i. 3470/1845. 25 5 CSML Csvm. k. i. 685/1846. Js s NREI Presbiteri jegyzőkönyv 1848—1895. 26 7 Uo. , M Uo. 111.
