Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Oktatásügy
és az egészségügy közötti összefüggés. Az okok felderítésekor természetesen más oldalról is közelíthetünk: így például a dohánytermesztés egészségkárosító hatása; a dohányzás nagymérvű elterjedése, a sok porral járó hagymatermesztés, az egészségtelen légköri viszonyok, stb., de a legalapvetőbb összefüggést mégis az előbbi jelenti. Ezt húzzák alá a korabeli orvosi oknyomozások is, amelyek szerint a táblázatokban szereplő legtöbb járványos és fertőző betegség gyakori előfordulására „befolyással van számos embernek szűk, de különösen nedves helyre történt összezsúfolása ..., rothadó állati anyagokkali érintkezés és a talajvíz állásának változása..., a rossz termésű, ínséges évek ..., állat által történt ragályzás ..., rossz levegőbeni, nedves helyekeni tartózkodás ..., célszerűtlen, rossz táplálkozás, szerfeletti erőmegfeszítés..." 24 6 Oktatásügy Az általunk vizsgált időszakban az iskolaügy szorosan összefonódott az egyházi, vallási neveléssel, oktatással. Ez a külsőségekben is kifejeződött már az indulásnál is, mert 1844-től több éven át egyetlen épület, annak is egy nagyobb szobája szolgált iskolának, imaháznak és községházának; ebben az épületben (a második szobában és a hozzátartozó konyhában, kamrában) lakott a tanító, aki egyszersmind jegyző és kántor is. 24 7 A hármas funkció egyesítéséből már eleve következtethetünk az oktatás, nevelés színvonalára. A megtelepedést követő időszak kialakult helyzetéről az említett megyei küldöttségi jelentés alapján rajzolhatunk reális képet. 1845. április 3-án Nagymajláth héttagú küldöttsége „templom és Oskola felépíthetésére kívántató költségek fedezése tárgyában" segítségért folyamodott Bánhidi Alberthez, Csanád megye alispánjához. Kérték, hogy az 1791. évi XXVI. tc. 2. §-a értelmében egy „vegyes küldöttséget rendeljen ki" annak érdekében, hogy a helyszínen vizsgálja meg a feltételeket, és hogy a gyermekek szüleikkel együtt „a lelki oktatást huzamos ideig nélkülözni ne kénteleníttessenek". A küldöttség május 2-án vizsgálódott Majláthon. A kamarai meghívott, Kovács József kincstári ügyész — a megyei meghívás ellenére — nem jelent meg. Ettől függetlenül a jelentés tiszteletre méltó törekvésnek értékeli azt, hogy a kamara 16 hold földet, „templom-, pap- és Oskolaház telket fizetés kívánás nélkül mutatott ki". Arról viszont nem szól, hogy az iskolaépítés is a földesúr kötelessége lett volna az 1777-i Rátio előírásai szerint. 24 8 Sőt, árnyalt fogalmazással, a "csaknem 50 000 váltó forint kölcsön- és haszonbéri tartozás ellenére, a település lakóinak javasolja az újabb terhek vállalását..." Az iskolában folyó tartalmi munkáról a jelentés igen szomorú képet fest: „Ezen községben, jóllehet benne 60-70 számra menő oskolába járható növendékek vannak, mégis az oskola mind a múlt, mind ezen évben üresen állott, és áll jelenleg is. Sőt a' lakosok, egy-két Elöljárót kivévén, oda nyilatkoztak, hogy a' mostani Tanító keze alá gyermekiket adni nem is fogják. Tanítójuk iránt legkisebb bizodalmuk sincs, mert Az magát mindenbe avatván, a' lakosok felett rendkívüli hatalmat gyakorol, s a' mostani Elöljárókkal egyetértőleg ellenök a' Tekintetes Uradalom Tisztsége előtt 24 6 Ifj. Purjesz Zsigmond: A különös kór- és gyógytan kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok igényeihez mérve. Franklin társulat kiadása. Bp. 1874. 18. 28. 34. 52. 54. 59. 167. 24 7 CSML Csvm. k. i. 1589/1845. sz. megyei küldöttségi jelentés Hervay István küldöttségi elnök, Cseresznyés István főügyvéd, Dániel Antal törvénybíró, Bánfi József aljegyző és Juhász Antal makói református lelkész aláírásával. 24 8 Szántó Imre: A népoktatás helyzete Csanád megyében a reformkorban. Magyar Pedagógia. 1971/1—2. sz. 122. 108.
