Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei 61. (Makó, 1988)
A magánszülésznők az alábbi díjakat kérhették. A város belterületén a szülés vezetéséért 30 koronát, a gyermekágyas látogatásáért és kezeléséért 5 koronát. Ha belterületi bábát hívtak tanyára, a szülés levezetéséért 40, egy-egy látogatásért 7 korona díj illette meg. Ha városi szülésznőt fizetőképes családhoz hívtak, ugyanezt a díjat kapta. Fordított esetben, azaz ha szükség esetén magánszülésznőt hívtak szegény családhoz, a munkáért járó díjat a városi pénztárból fizették ki. 10 6 A szabályrendelet a városban letelepülő és dolgozó magánszülésznők számát nem korlátozta. A századfordulótól kezdve 25—30 között volt a számuk. A születések számában a múlt század végétől erőteljes csökkenés figyelhető meg. A városi fejlődéssel járó polgárosodás átalakította a családról és a házasság céljáról alkotott felfogást. A múlt század utolsó harmadában még Makón is a hagyományos, paraszti társadalom által elfogadott többgyermekes család volt az ideális. A házasságkötés elsődleges célja az utódok biztosítása volt. Erdei Ferenc szavaival élve: „a paraszti osztályszerep elsőrendű követelménye a gyermek produkció volt. 10 7 Különösen az első világháborút követően figyelhető meg a hagyományos családról alkotott felfogás megváltozása. A családok már arra törekedtek, hogy az ő gazdasági és egyéni érdekeiknek, elképzelésüknek megfelelően 2—3 gyermeknél ne szülessen több. A századforduló körül már kevesebb gyermek született mint az előző évtizedekben, de a születések számának zuhanásszerű csökkenése az első világháború után szembeötlő. Ev Születések száma Ev Születések száma 1900 1236 1920 889 1906 1108 1922 858 1910 1143 1925 815 1912 1137 1927 788 1915 729 1929 749 A táblázat is kimutatja, hogy 60 év alatt mintegy felére csökkent az évenkénti születések száma. Joó Imre az 1920—29-re vonatkozó adatai alapján az egész vármegyére kiterjedően a következőképpen értékeli ezt a folyamatot: „A születési ezrelék ezen 10 éven belül feltűnően csökkenő tendenciát mutat. Lehetetlenség elmenni szó nélkül e tény mellett. Ha az összetevő eredőket kutatjuk, azt látjuk, hogy általában a városban vagy a nagyobb lakosságú községekben érezhető legjobban a születések számának a csökkenése... Ma még nem beszélhetünk vármegyénk területén egykéről, de a föntvázolt jelenség annak veti előre árnyékát. A városi lakosságnál csökkent legjobban a szaporulat, itt is a legműveltebb, talán a legvagyonosabb elemnél." 10 8 Erdei Ferenc ugyanezt a jelenséget így fogalmazta meg: „Makó társadalmában nem általános az egykézés vagy a teljes gyermektelenség, de minden osztályban föllelhető." 10 9 A természetes népszaporodás visszaszorítására irányuló születésszabályozás az emberiség történetének legkorábbi szakaiban is megvolt, állapítja meg Gémes Balázs a magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmeket feldolgozó munkájában. 110 Már Kálmán király törvényei között találkozunk a magzatelhajtás bűntettével. 10 6 Uo. 10 7 Erdei Ferenc 1982. 27. 10 8 Joó Imre 1931. 7. 10 9 Erdei Ferenc 1982. 75—76. 11 0 Gémes Balázs 1975. 234. 44
