Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei 61. (Makó, 1988)
Titoktartónak kell lenniük. Hivatásuknak éljenek, kerüljék a babonát, eeyniást támogassák. Ezenkívül intézkedett a szükségkeresztelőró'l, az anya gondozásáról is. 1 2 1770-ben rendeli el a helytartótanács, hogy a bábák lakásuk könnyebb megtalálása céljából házukon cégért alkalmazzanak. (1825-ben az illetlen bábacégéreket eltiltják) 1 3. Következő', a közegészségügy országos rendezését szolgáló jelentős intézkedés az 1876. XIV. törvénycikk szentesítésével következett be. Az addig eltelt időszakra jellemző, hogy a korábbi intézkedések nyomai fellelhetők ugyan, de előrelépés nem történt. Gyakran a visszaesés jeleivel lehetett találkozni. Az új korszakot nyitó egészségügyi törvény gyakorlativá tétele — a XVIII. sz-i intézkedésekhez hasonlóan — hosszú időbe telt. Fekete Sándor 1971-ben így értékelte az 1876-os törvényt: ,,A paragrafusok meg vannak ugyan alkotva, de bizton állíthatjuk, hogy a szülés körüli intézkedéseket s a bábaügyet illetőleg soha senki alaposan számba nem vette, hogy mi mindennel jár a törvény kívánalmainak a megvalósítása." 1 4 Ezzel a megállapítással csak bizonyos fokig lehet egyetérteni, mert 1876-ban, tehát a törvény előkészületeivel párhuzamosan részletes, az egész országot átfogó egészségügyi statisztika készült Oláh Gyula összeállításában 1 5, amely, ha a törvény gyakorlati megvalósításának lehetőségét nem is segítette, de konkrét adataival az adott állapotot tükrözte. Az 1876. évi XIV. törvénycikk célja, hogy mind a szülőnő, mind az újszülöttek megfelelő ellátásban, ápolásban részesüljenek. Ennek érdekében ismételten elrendelte, hogy „ezentúl szülésznői gyakorlatra csak az bocsáttatik, ki az ország területén érvényes szülésznői oklevéllel vagy tiszti főorvosi képesítő okmánnyal van ellátva." A szakmai képzettség színvonalát az határozta meg, hogy milyen messze lakik az illető a képzés helyétől. Rendes oklevél megszerzésére azokat kötelezte a törvény, akik 75 km-t meg nem haladó távolságra laknak. Akik ennél távolabbiak „míg elegendő számú bábaképezdék állíttatnak fel az országban, szülésznői gyakorlatra megkívántató jogosultságot a tiszti főorvosi képesítő okmány által is megszerezhetik." Ha az adott helyiságben okleveles szülésznő állandóan letelepedik, csak akkor folytathatja tovább a munkáját a cédulás bába, ha két év alatt ő is rendes oklevelet szerez. Hivatásos szolgálatra csak rendes oklevéllel ellátott bába alkalmazható. Községi szülésznői állás betöltésénél pedig előnnyel bír. Elrendeli a törvény, hogy minden 1500 lakost számláló község köteles szülésznőt alkalmazni. Ennél kisebb lélekszámú községek vagy települések közösen alkalmazhatnak bábát. (Őket nevezték körbábáknak) Esetükben is előnnyel bír az okleveles bába. A községi szülésznőt a községi egészségügyi bizottság kijelölése alapján a község választja. Hivatala állandó. Fegyelmi ügyekben a községi alkalmazásban levő szülésznőkre ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a községi tisztviselőkre. Fizetésüket a község állapítja meg. A községi szülésznőnek kötelességében áll minden vagyontalan szülőnőnek díjtalanul, a vagyonosoknak pedig a megszabott díj mellett segélyt nyújtani. 1 6 1875-ben a Vallás és Közoktatási Miniszter 27 912. sz. rendelete tartalmazza az országos szülésznői tanintézetek szabályzatát. Msghatározza, hogy kik jelentkezhetnek az általában 5—5 hónapos tanfolyamra. A 20 és 40 év közötti nők közül előnyben részesülnek az írni és olvasni tud5k, de az olvasásban való jártasság kötelező. Szükséges a községi elöljáró vagy lelkész által kiállított erkölcsi bizonyítványon kívül " Korbuly György 1936. 209. 1 3 Uő.211. 1 4 Fekete Sándor 1971. 128—129. 1 5 Oláh Gyula 1876. , e Migyar Törvénytár 1896. 1875—76. évi törvénycikkex 371—372., 389 9