Domokos László – Fejér Gábor – Halmágyi Pál szerk.: Emléklapok Tóth Ferencnek. A Makói Múzeum Füzetei 60. (Makó, 1994)

K. Csilléry Klára: A makói parasztbútorok

Jó lenne ismerni, mi váltotta ki a makói asztalosság hirtelen felvirágzását? Mi táplálhatta a felfokozott vásárlói-megrendelői igényeket, melyek nyomán — miután 1815-ben céhbe tömörültek az itteni asztalosok, közösen a helybeli, a nagylaki és a csanádpalotai ácsokkal, lakatosokkal 8 r • r r rr 9 és üvegesekkel — 1835 táján már 29-re nőtt az asztalosok száma. Az asztalosmesterek többségét bizonyára a parasztság foglalkoztatta, ám felmerül a kérdés, vajon szigorúan elkülönültek-e vevőkörük szerint a mesterek? Meghatározható-e, hogy kik dolgoztak a nemesség és a polgárság igényei szerint és kik a paraszti elvárásokhoz igazodva? Juhász Antal nemrég kifejezte reményét, hogy szerencsés forrásfeltárással alkotókhoz lennének köthetők a makói festett bútorok.

1

0 Az eltérő egyéni stílusjegyek, illetve időhatáraiknak a megállapítása után valóban meg lehetne kísérelni a mesternevekkel való egyeztetést — feltéve, hogy a virágminták kivitelezői is a céhes asztalosok voltak. A bútorokon megjelenő újítások megítéléséhez — mint amilyen a kora klasszicista lábmegoldás alkalmazása a ládákon vagy a színek fokozása, mégpedig országos viszonylatban igen korán — ismerni kellene a makói asztaloslegények részvételét a rajzképzésben, vándorlásaikat és a céhremek előírásait is. Segíthetné a további tájékozódást, ha sikerülne felkutatni parasztbútorokat előállító asztalosmesterek hagyatékából üzleti könyveket, feljegyzéseket. A vásárlók oldaláról nézve, kétségkívül jobban megvilágítható a makói bútor. A makói parasztok lakásáról szép összefoglalást adott Erdei Ferenc'

1

1 a tanyán élőkről H. Szabó Imre,

12 és az adott ismereteket Tóth Ferenc szélesítette ki.

1

3 Maguk a jeles számban fennmaradt korábbi bútorok azonban, hála a rajtuk megörökített neveknek és évszámoknak, közvetlenül tanúskodnak az őket létrehívó társadalomról is. Kiderülhet általuk például, hogy a mezőváros milyen vagyonú parasztgazdáját illette meg gondolkodószék, vagy másrészt, hogy mely családoknak a szorult helyzete kényszerítette ki a makói asztalosok sajátos ötletét a nem létező fiók imitálására, a körben a ládatest alá toldott deszkacsíkokkal, rajta élethűen festett kulcspajzzsal és fogantyúkkal. A meginduló kutatás nyilván további kérdéseket is felszínre hoz. A makói bútorokban megtestesülő nagyszerű mesteremberi teljesítmény és az egykori valóságról bennük rejlő adatok megérdemelnék a kutatómunkába fektetett fáradságot. 42