Domokos László – Fejér Gábor – Halmágyi Pál szerk.: Emléklapok Tóth Ferencnek. A Makói Múzeum Füzetei 60. (Makó, 1994)

Trogmayer Ottó: Márk püspök epitáfuma

Trogmayer Ottó MÁRK PÜSPÖK EPITÁFUMA 1985-ben a Szeged, Dugonics u. 9/A sz. alatti ház építkezésénél meszesgödör ásása közben, mintegy 90—120 cm mélységben fekvő, újkori törmelékrétegben feliratos kőre figyeltek fel, mely Kalmár Márton szobrászművész és Rantal János építész közreműködésével a Móra Ferenc Múzeumba került. A kőlap, mely fehér kemény mészkőből készült, 31x26,5 cm méretű, vastagsága 7 cm. Hátlapja sima, felső harmadában vékony horony húzódik, úgy tűnik másodlagos felhasználású. Előlapján hornyolt keretben felirat: + HIC REQVIE SCIT.E-S MAR CUS. BONE ME MORIE MILLO. C.C.LXII. A feliratot nem tarthatjuk kopottnak, egyedül a rövidítésnél pattant le egy kis szilánk, mely valószínű egy P betű helyét jelzi. Magyar fordítása: Itt nyugszik Márk püspök 1262. Árpád-kori műemlékeink nem nagyon bővelkednek feliratokban, jószerivel ujjainkon megszámolhatjuk, hol találunk kóbe vésett betűket, melyek közül talán a legismertebbek III. Béla Esztergomi Bazilikájának kapufeliratai. Az archeológiai Értesítő, már 1890-ben tudósít két Árpád-kori feliratos kőemlékről, Vörsről és a Bács megyei Burkeszi határból, melyek Ampel szerint ugyancsak III. Béla korából származnak. A szegedi lelet fontossága elsősorban abban rejlik, hogy mint az elsőként meglelt évszámos sírfelirat, meghatározza a nevezetes kalocsai sírlap korát is. Maga a kalocsai felirat is másodlagos helyzetben került elő, betűtípusa XIII. századi majuszkula. A kőbe rótt betűk egy része különösen az S eltér a szegediektől. A kalocsai felirat szövege: MARTINUS RAVEGU LAPICIDA IACET HIC Nem szeretnénk belebonyolódni abba a régi vitába, hogy vajon a RAVEGU szó mit takar, amennyiben elfogadjuk azt a feloldást, hogy a sírkő Rovó Márton kőfaragó sírja fölött feküdt, csatlakozunk a sokak által elfogadott nézethez. Nem lehet azonban elvetni azt a lehetőséget, hogy nem magyar származású mesternek állítottak emléket. A szegedi kő alátámasztani látszik Dercsényi Dezső feltételezését, hogy a kalocsai követ is a XIII. században faraghatták. Nehéz eldönteni, hogy a tatárjárást megelőző időkben-e, avagy a székesegyház újjáépítése után. Gondos forráskutatás alapján sem tudtunk rábukkanni Márk püspök származására és tevékenységére utaló adatokra. Az oklevél értékével bíró felirat csak azt bizonyítja, hogy a tatárjárást követő időkben élt egy Márk nevű püspök, akit Szegeden temettek el. Hátra van még annak a kérdésnek a vizsgálata, melyik templomból származhat a kő, hol helyezhették Márk püspököt örök nyugalomba. Mint már említettem újkori másodlagos törmelékrétegben feküdt a lelet, melyet elméletileg Szeged bármelyik területéről oda hordhattak, a vár és a Felsőváros közötti ingoványos rész feltöltésére. Közelebbről vizsgálva két templom jöhet számításba, a vár temploma, illetve a lelőhelytől néhány száz méterre fekvő Szent György 9