Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Tóth Ferenc: Makó szellemi élete a reformkorban

lag u. 6.). A volt püspöki számtartói lak (KIOSZ- székház, József A. u. 3.) 1840 körül épült. Ebben az időben Makón egyetlen köztéri szobor állt. Ezt az Immaculata szobrot a makóiak kűképnek nevezték. A mai Barcsay utcában lakott a város első festője, Szikora György, róla nevezték el ezt az utcát Képíró utcának. Templomfestő és aranyozó volt, aki mesterségét művészi fokon művelte. Kőszeghy László püspökről készült portréját a szegedi múzeum őrzi. A megyeháza teremének falát festmények díszítették, Csanád megyei főispánok és alispánok arcképei. Iparművészeti értékűek a belvárosi református templom padjai, amelyeket 1829ben Joó Sámuel makói asztalosmester készített klasszicizáló modorban. A tölgyfa padok füzérfaragásaiban a makói festett bútorok motívumai élnek tovább. A színészetnek is jelentősek a hagyományai. Kelemen László, a magyar színjátszás atyja, makói szülők gyermeke. Miután társulata feloszlott, városunkban telepedett le és 1806—1811-ig orgonista kántorként működött. Giday Kálmán kutatásaiból tudjuk, hogy az első színházi előadást Makón 1830. július 20-án tartották Forrai András főispán beiktatása alkalmából. A szegedi Nemzeti Színjátszó Társaság, Kisfaludy Károly Kemény Simon című darabját adta elő. A Honművész 1833-ban beszámolt egy vándortársulat fellépéséről. A sötét terembe beomlik az előtérből a pipafüst és rettenetesen meleg van, „de a közönség itt a pokol tornácában is élvezi a vígjátékot". 1846-ban három hónapig játszott Makón társulatával Komáromi Samu. 1848ban pedig Mátray István társulata járt városunkban. Dobsa Lajos 1844 Őszén állt be színésznek, a pesti Nemzeti Színházban is fellépett. Itt ismerkedett meg Petőfivel, akivel pár hónapig együtt is lakott. Makón élte gyermekkorát Kassai Vidor komikus színész, aki emlékezéseiben eleven képet fest az 1840-es évek Makójáról. Makói temetőben nyugszik a legendás hírű Dobozi Károly, aki 26 éves korában zenekart szervezett, azt pompás magyar ruhába öltöztette és útrakelt, hogy a magyar muzsika számára meghódítsa a világot. Liszt Ferenc is elismerően nyilatkozott művészi teljesítményéről. Az első fülészeti szakkönyvet Cseresnyés Sándor 1829-ben Makón írta, melynek címe: A hallás élőműszereiről, a hallásról, ezeknek bajairól, s orvoslásokról. (Ő volt Makó első városi orvosa, de a tanács fizetését nem folyósította, ezért Horgosra költözött. Az 1831. évi nagy kolera idején saját készítésű cseppjeivel eredményesen gyógyította betegeit, Horgoson nem volt áldozata a kolerának.) Marczibányi Istvánnak, Csanád megye egykori alispánjának tevékenysége nem a reformkorszakra esik, de tudományos és szépirodalmi művek jutalmazására tett alapítványát folyamatosan kiadták, az alapítvány kezelését 1847-ben a Magyar Tudományos Akadémia vette át. Az első könyvtár, a makói Olvasó Társulat az 1840-es évektől működött a városban. Fennmaradt 1848-ból egy könyvkötői számla, ebből tudjuk, hogy a társulat könyvei között Eötvös József Falu jegyzője, Wesselényi Szózata, Fényes Elek Magyarország statisztikája is szerepelt. Az első társadalmi egyesület Nemzeti Kör néven 1845. decemberében alakult, mely a közműveltség terjesztése mellett a polgári demokrácia eszméinek népszerűsítését tűzte célul. A közoktatás felekezeti iskolákban folyt. Az 1840-es években a református iskolákban nyolc tanító működött, a katolikusokéban öt, a görögkatolikusokéban 5