Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)
Sarró Ferenc: A Városmonográfia terveiről
A VÁROSMONOGRÁFIA TERVEIRŐL SARRÓ FERENC A monográfia írás gondolata nem új keletű Makón. Kilencvenöt évvel ezelőtt Major Miklós polgármestert már komolyan foglalkoztatta. 1891-ben felkereste Reizner Jánost, a szegedi múzeum igazgatóját, aki hajlandóságot is mutatott, hogy városunk történetével foglalkozzon. A szerző' egy olyan munkát akart Makó rendelkezésére bocsátani: „amely az igényeket egy jó időre kielégíti, s amelyből Makó város közönsége a város viszontagságos múltját elegendően megismerheti, amely a történelmi érzéket felkölti és fejleszteni képes." Monográfia helyett tehát egy vázlatos áttekintés született. A millenium alkalmából Borovszky Samu egy megyei történeti monográfia megírására kapott megbízást, de ez a kitűnő összegzés sem oldotta meg a város monográfiájának ügyét. Több évtizedes csend után — országos vállalkozás keretében — a Magyar Városok Monográfiája hatodik köteteként 1929-ben jelent meg Barna János szerkesztésében Makó és a megye községeiről egy négyszáz oldalas kötet, amely azóta is nélkülözhetetlen kézikönyv. 1943-ban ismét közre akarták adni a város monográfiáját. Szerkesztésére Eperjessv Kálmánt kérték fel. A történeti részt Eperjessy Kálmán és Juhász Kálmán, a kultúráról szólót Csepregi Imre és Takács Endre, az egészségügyet Joó Imre, a politikát Kelemen Ferenc, a gazdasági életet Diószegi András, a vízrajzát, építészetét és városrendezést Szabó Imre írta volna meg. A háborús események miatt a terv nem valósulhatott meg. Tóth Ferenc 1969-ben egy részletes monográfia tervet dolgozott ki. Erről — neves Békés és Csongrád megyei kutatók részvételével — vitát is tartottak. A tíz kötetre tervezett tematikáról elismerően nyilatkoztak a szakemberek, de a város ekkor nem volt olyan körülmények között, hogy ez a terv megvalósulhasson. Úgy érezzük, korunkra megértek a feltételek egy monográfia megíratására,illetve kiadására. Időközben létrejött a múzeumban egy kutató műhely, amely más intézmények segítségével képes megbirkózni a monográfia írás és szerkesztés gondjával. Igen sok — bár nem elég — részlettanulmány jelent már meg. Ezekre mint meglevő pillérekre fel lehet építeni a monográfia köteteit. A város történetét négy kötetben adjuk közre. Az első kötet a régészeti korszakoktól 1849-ig ölelné fel a város történetét. Ebben sok olyan témakör kerülhetne megírásra, amelyet eddig Makó vonatkozásában még nem kutattak (pl. a polgárosodás és az árutermelés kibontakozása). A második kötet 1849—1919-ig dolgozná fel a helység történetét. Ebben az időszakban zárult le a város úrbéri pere, és ekkor indult meg az 35