Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete

balról pedig a megyei pénztár. A két konyhából ítélve a vármegyeházán két hivatalnoknak — valószínűleg az adószedó'nek és a levéltárosnak — lakást is biztosítottak. A rendkívül szép és finoman kidolgozott megyeház tervét Vertics József kora barokk modorában álmodta meg, ám az épület nem így készült el. Az ekkor felvázolt alapkoncepció azonban igen sokáig, egészen 1833-ig oefolyásolta a megyeháza későbbi átalakítási terveit. A vármegye — feltehetően — komolyabb, hivatalosabb és néhány helyiséggel nagyobb székházat akarva, átdolgoztatta Vertics Józseffel első elképzelését. Az újabb terv nagyjából megtartotta az előző épület arányait, de az udvari szárnyak szélesebbek lettek, s ezzel a sarkokról eltűntek a kis kiugró szobák. A tető egyszerűbb lett és mind az udvari, mind az utcai homlokzaton megjelent klasszicizmus előhírnökeként a timpanon. Az utcai homlokzatot — a terv szerint — egy római számlapos, növénykoszorúval keretezett óra, az udvari főbejárat oromzatát pedig két puttó között a vármegye címere díszítette volna. Az épület ezzel elvesztette korábbi hangulatát és vidéki kúria helyett most már hivatalosabb külsőt öltött. A megyei közigazgatás részére az előző terv 8 szobája helyett ebben az épületben már 12 irodát alakított ki a tervező, nem számítva a továbbra is megtalálható két tisztviselői lakást.

2 Azonban ez a terv sem pontosan így valósult meg, hanem némileg egyszerűbb és egy-két helyen megváltozott formában. így a főbejárat három ajtaja közül csak a középsőt tartották meg, eltűnt az óra és a címer, s a konyhák az udvari szárnyak végéről beljebb kerültek. Azt, hogy ez az épület most már e terv szerint és így épült fel, bizonyítja, a vármegye telkének és az azon álló épületeknek egy 1787-ből származó felmérése. A tervrajzot Lencz József kőműves mester készítette, de átnézte és ellenőrizte Vertics József is. (2. kép) A vármegye hatalmas telkén több épületet is találunk. A Vertics-féle megyeházán egyetlen kis változás történt az addig eltelt hét év alatt, a bejárat fölé egy kis tetőzetet emeltek. A megyeháza északi szárnyában lakott a másod alispán. Öt szobás lakásához konyha, éléskamra, kert, udvar, az udvaron istálló és kocsiszín, ill. szolgálóinak kis házacskája tartozott. A székház közepén volt a közgyűlési terem, a mellette levő két szobában a földmérő bizottság dolgozott ekkor, a déli szárnyban pedig a főszolgabíró lakása volt. A három szobához a konyhán és kamrán kívül itt is tartozott kert, udvar, istálló és kocsiszín. A megyeháza udvarának közepén volt még „egy házacsaka a düledék mellett", továbbá a megyei írnokok kis épülete is állt még ekkor, hozzávetőleg a mai nagykapu helyén. Az udvar hátsó részén 1784-ben kezdtek fölhúzni egy épületet, de a munka valami okból félbeszakadt, s csak a csupasz falak, ajtók és ablakok nélkül állottak ekkor tető alatt. A megyei börtön a mai helyén — a bíróság mögött — állt. Az ekkor földszintes épületben 4 cella, közülük az egyik ablaktalan „sötétzárka" volt. 2 Vertics József megyeház terve, 1780. Eredeti tervrajz. József Attila Múzeum, „Makó 700 éve" c. állandó kiállítás. Közli még Kovács Gyula: Makó város építészete a XVIII-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig c. munka, 17. kép. Csanád vármegyei Könyvtár 17. füzet. Makó, 1929. Kelemen Ferenc: A makói városi tanácsház (Makói Múzeum Füzetei 6. szám) c. munka írásakor, 1971-ben e tervrajz még lappangott. 13