Tóth Ferenc szerk.: Giba Antal emlékülés. A Makói Múzeum Füzetei 59. (Makó, 1988)

Halmágyi Pál: A 150 éves tanácsháza építéstörténete

A 150 EVÉS TANÁCSHÁZA ÉPÍTÉSTÖRTÉNÉTÉ HALMÁGYI PÁL „Semmi sem jelesebb az Emberi-Társaságban, mint a Köz-Jónak eszközlése által szerzett Érdem" idézte Cicerót a megyeháza fölépítésére 1833-ban beadott tervének borítóján Giba Antal. E nagyszerű épület megalkotásával — bátran elmondhatjuk — Giba földmérő' úr méltóvá vált a jelmondatában megfogalmazottakhoz. A zseniális mérnök e tervezete, utolsó előtti változata volt, az akkor már több mint fél évszázados megyeháza megnagyobbítására 1821-től egymás után született különböző elképzeléseknek. A legrégebbi megyeháza Csanád vármegye harmadfélszáz évvel ezelőtt vásárolta meg azt a hatalmas — akkor még városszéli — telket, melyen a jelenlegi városi tanács, a korábbi megyeháza áll. A feljegyzések szerint az 1740-es évek derekán a megyei adminisztráció céljaira már föl is épült itt az első megyeháza egyszerű épülete.

1 Néhány évtized alatt azonban a megye kinőtte első székházát és 1780-ban fölépült a második vármegyeháza, mely végleges formáját Vertics Józset, Csanád, Békés és Csongrád vármegyék hites földmérőjének többször módosított tervei nyomán nyerte el. (1. kép) Vertics Józset első vázlatán egy, az udvar felé E alakban forduló épületet ábrázolt. Az utcai homlokzatra néztek a nagyterem ívelt, zöld zsalugáteres ablakai és a legtöbb hivatali helyiség is. Az ablakokat hangsúlyos, vakolatból mintázott keretezés díszíti. A közgyűlési terem külső falát négy ión fejezetű oszlop tagolja. Az épület két legszélső szobája oldalt kiugrik, s különállását a tetővonal megtörése is hangsúlyozza. Az épület legnagyobb tömegű eleme a hatalmas manzárd tető, mely által az egyébként alacsony megyeháza, jelentős és tekintélyes épületté magasodik. A székház bejárata az udvar felől volt. Ezen a fronton nyitott ámbitus futott végig, méginkább vidékies bájt adva az épületnek. A folyosóról egy előcsarnokon keresztül lehetett a közgyűlési terembe lépni, onnan jobbra és balra 3-3 hivatali szoba nyílt. A legutolsó kis kiugró szobákban volt jobbról a vármegyei levéltár, 1 Marczibányi Lőrinc alispán szorgalmazta először megyeháza építését 1744-ben. Egy év múlva már állt is az első széképület, de a gyors munkában nem sok köszönet lehetett, mert 1751, 1754 és 1758-ból is állandó javítgatásról vannak följegyzések. Gilicze János—Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspök-főispánok idején. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. X. Szeged, 1986. 32. és 34. 1. 11