R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
erők feladatául a Brád—Lúgos vonal szeptember 19-i elérését határozta meg a főparancsnokság. A Fekete- és Fehér-Körös, a Maros, a Béga és a Temes-völgy kijáratait — a majd Makót is felszabadító — 53. hadseregnek és 18. harckocsihadtestnek kellett elérnie. A szovjet csapatok — e parancs nyomán — váratlanul gyors megjelenése Erdélyben reménytelenné és teljesen céltalanná is tette a magyar hadsereg további előrenyomulását. A vezérkar szeptember 8-án megállította a támadást és a csapatokat a Maros vonala mögé rendelte vissza. A déli átjárók birtokbavételére alapozott terv tehát összeomlott, s a német— magyar vezetésnek most már a szovjet csapatoknak az erdélyi hegyek közül az Alföldre való kijutását kellett megakadályoznia. Ezért újabb támadással a folyóvölgyek kijáratait tervezték elfoglalni. Ezt az újabb támadást szeptember 12-én reggel a Bánátban állomásozó német csapatok kezdték meg. A 4. SS rendőr páncélgránátos hadosztály erős páncélos és gépesített egységeivel megindult Temesvár felé.2 Az előretörés célja a várostól keletre a Temes-völgy lugosi kijáratának lezárása volt, ezzel akarták megakadályozni a Béga völgyében Déva felől közeledő 53. szovjet hds., illetve a Temes mentén Karánsebes felől érkező 46. szovjet hds. csapatainak kilépését a bánáti síkságra. Szeptember 12-én kapta meg a támadási parancsot a IV. és VII. magyar hadtest. Feladatuk egyrészt az erdélyi hadsereg jobbszárnyának fedezése és a középen védekező magyar erők tehermentesítése, másrészt a bánáti német támadás északi biztosítása, harmadrészt a Körösök és a Maros kijáratának lezárása volt. Másnap, szeptember 13-án a VII. magyar hadtest a 4, és 12. hadosztályaival, a nagyvárad— gyulai határszakaszról Belényes—Vaskóh, illetve Borosjenő—Borossebes felé kezdte meg az előrenyomulást. A IV. hadtest 8. és 6. hadosztályaival, az 1. magyar páncéloshadosztály és az I. póthuszárezred részeivel a Lőkösháza—Battonya vonalról indult meg Arad—Lippa irányába. A hadtest jobbszárnya Tornyán keresztül nyugatról, balszárnya Sofronya és Zimándújfalu irányából északról támadt Aradra.3 A főirányba támadó magyar és német alakulatok szárnyain a magyar határvadász erők is benyomultak Románia határ melletti területeire. Akciójuk alig ütközött helyi ellenállásba, hiszen az 1. román hadsereg visszavonulásával a határ menti granicsár és csendőr alakulatok is hátrahúzódtak. így a Marostól délre ismét magyar kézbe került Nagyszentmiklós, Perjámos, Pusztakeresztúr, Porgány, Óbéba és még néhány kisebb település. Ezen a szakaszon a Maros és a 4. SS hadosztály között a magyar határvadászok, a Makó elleni támadás kezdetéig, szeptember 24-ig tartották magukat. 2 Országos Levéltár, MTI Rádiófigyelő 1944. szeptember—október. K. 428. 1309 csomó. Bizalmas külpolitikai szemle. 91. szám. — KANYÓ FERENC Szeged felszabadításáról szóló dolgozatából ismerjük (Tiszatáj, 1984 október), hogy a 4. SS hadosztályt 1943 nyarán Németországban állították fel a Szovjetunióban szétvert 4. rendőr páncélgránátos hadosztályból. Ezután Görögországba került, onnan 1944 nyarán vonták ki, ismét feltöltötték és első osztályú harci értékűvé szervezték át. Önálló páncélos osztállyal erősítették meg, mely 30 db „Panzer VI" harckocsiból állt. Továbbá rohamlövegekkel, nehéztüzérséggel, gépesített egységekkel látták el. A hadosztály így igen komoly katonai erőt jelentett. Parancsnoka Schmodos SS-Brigaderführer, a Waffen-SS vezérőrnagya volt. 3 Magyarország hadtörténete. Szerk.: LIPTAI ERVIN. Bp., 1985. 389—390. old. — A hadosztályok teljes elnevezései a következők: 4. tábori póthadosztály, 12. tartalék hadosztály, 20. gyaloghadosztály, 8. tábori póthadosztály, 6. tábori póthadosztály. A IV. hadtest szeptember 23-tól II. hadtest, majd október 1-től VIII. hadtest néven szerepelt. Kötelékébe szeptember 23-án este érkezett meg a 23. tartalék hadosztály első egysége Kőszegről Makóra. A ho. a 42., 51. és 54. pótgyalogezredekből állt. 4