R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)

R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós háborús feljegyzései (Fordította: Farkas Ferenc) - R. A. Veszelik: Makó ostroma és felszabadítása

r Az egyesülésből ünneplés lett. Mindenki nagyon boldog volt, hogy Makó köz­ponti, nyugati és keleti kerületeit végérvényesen megtisztították a fasisztáktól. Alekszej Andrejevics Grisanov főhadnagy gyorsan odamegy az ezredparancsnok helyetteshez, aki a szállásmester is egyben, Alekszandr Szergejevics Konoplev őrnagyhoz, s teljesen szabályosan jelenti: — Őrnagy elvtárs! A parancsnokság parancsát teljesítettük. Feltartóztattuk az ellenség nyomását 12 órán keresztül, s az adott jelre mi magunk is támadásba mentünk át. Veszteségeink: három halott, nyolc sebesült. Fogságba ejtettünk 32 katonát. A csoport létszáma 63 ember. Mindenki készen áll, hogy a következő harcfeladatot teljesítse. Grisankovnak úgy tűnt, hogy nem a fronton, hanem díszszemlén, Makó város főterén jelent az őrnagynak. De a körülötte sziszegő golyók megértették vele, hogy a város az ellenségtől még nincs egészen megtisztítva. Az őrnagy figyelmesen meghallgatta az ezredpárttitkár jelentését, megölelte és ezt mondta: — Barátom, parancsnok és párttitkár, nagyon köszönök mindent, a harcfeladat kitűnő teljesítését. Most pedig eredj Nyikoláj Romanovics Kovaljov őrnagyhoz, az ezredparancs­nok politikai helyetteséhez. Ő most az első lövészzászlóaljnál van. Az összekötő elvezet hozzá. S Önt pedig főhadnagy megbízom, hogy a fegyveres csoport személyi állományát irányítsa vissza haladék nélkül saját alegységeikbe oda, ahonnan a védőfeladat ellátására kiemelték őket. A zászlóaljakban nagy szükség van rájuk, várják őket. — Őrnagy elvtárs! Értettem... — ismételte meg az ezredmérnök, Pjotr Alek­szejevics Kratov főhadnagy. Grisankov főhadnagy, az ezred párttitkára pedig vállára vette a géppisztolyát és a híradóssal elindult az ezredparancsnok politikai helyetteséhez. Vidám és elé­gedett volt, hiszen az ezred, a hadosztály, sőt a hadtest parancsnoksága éppen reá bízta ezt a nagyon felelősségteljes harci feladatot, az ezred legjobb, legtapasztaltabb tisztjei közül. Az ellenség két gyalogezrede, a hozzá tartozó erősítéssel védelmi pozíciót foglalt el, s három alkalommal ellenlökésbe ment át. Az ő csoportja — 74 ember — föltartotta a fasiszták nyomását 12 órán keresztül, s így megnyerték a harcot. Nem féltek az ellenségtől. Mint kommunista, számított orosz katonáinak erkölcsi erejére: ,,Egy ember száz ellen is megverekszik." Ez volt minden katona jelmondata. Büszke volt arra, hogy az ezred túljárt az ellenség eszén. Iván Aleksze­jevics Jermolajev őrnagy haditervét végrehajtották. Makó felszabadult. Bár ez a terv nagyon sokat reszkírozott, de ilyen a háború. Az győz, aki az eszét is használja, mert így kisebb a veszteség emberben és technikában egyaránt. — Őrnagy elvtárs kérek engedélyt jelenteni — mondta Iván Mihajlovics Szin­jakin hadnagy, a gyalogos felderítő szakasz parancsnoka. — Szakaszom a város központjában, egy egyemeletes épületben elfogta a 8. né­met hadosztály 24. gyalogezrede törzskarát az összes dokumentumokkal együtt. Fogságba esett 5 katona, valószínű a törzs írnokai, de a tisztek a városközpontban szétfutottak. A géppisztolyosok a városközpontban az összes házat átkutatják. 52

Next

/
Thumbnails
Contents