R. A. Veszelik: Egy szovjet híradós tiszt háborús feljegyzései. A Makói Múzeum Füzetei 56. (Makó, 1987)
Bevezetés - Halmágyi Pál: Makó városának és környékének felszabadulása 1944 szeptember—októberében
A 767. ezred parancsnoka Jermolajev őrnagy a hadosztály törzsfőnökének jelentette' „Makót felszabadítottuk, hazánk vörös zászlója a város főterén lobog." Az ezredparancsnokot a harc kiváló megszervezéséért és személyes bátorságáért a Szovjetunió hőse címmel tüntették ki. Ugyanezt a kitüntetést kapta meg a Csanádpalotáért harcoló 795. ezred parancsnoka Fedotov őrnagy is.58 A Makó városáért vívott harcban az 53. hadsereg 3. csapásmérő rohamezredének két zászlóalja, a 799. ezred kisebb egységei és a 170. harckocsi dandár tankjai vettek még részt. A két utóbbi egység főerői ezen a napon Hódmezővásárhely és Földeák térségében harcoltak. A 23. magyar hadosztály parancsnoksága szeptember 26-án költözött át Szegedről Hódmezővásárhelyre.5 9 Az időközben szintén Hódmezővásárhelyre érkezett 54. gyalogezred a rohamtüzér üteg (7/1.) támogatásával 26-a reggel 7 órakor kezdett támadást a városból Földeák irányába. A magyar források szerint több szovjet páncélost kilőve, a községet déli egy órára vissza is foglalták.6 0 A 799. szovjet ezred harcosai azonban este ellentámadást indítottak Földeákra, és újból megszerezték a községet. A Marostól délre Heszlényi altábornagy jelentése szerint a kiszombori szovjet előrenyomulást kis területen visszaszorították a magyar csapatok.6 1 Szeptember 26-án a 4. SS hadosztály is nagy erőkkel tovább folytatta északi—északkeleti irányú előrenyomulását és délután benyomult Perjámosra.6 2 A hadosztály déli szárnyát viszont a szovjet csapatok szorították hátrább. A hadosztály által ellenőrzött terület így mindinkább északra, a Maros irányába tolódott el, egyre távolabbra az oly nagyon elfoglalni akart Temesvártól. A szovjet hadvezetés elemezve a szeptember 23-tól 26-ig lezajlott harcok tapasztalatait, elrendelte az érzékeny veszteségeket szenvedett 18. harckocsi-hadtest tartalékba helyezését. A lövészhadosztályok további feladatául pedig megszabta, hogy szilárdan tartsák az elért vonalakat, és még helyi támadást is csak erős egységekkel indíthatnak. Rendkívül szilárdan kell védeni a csapatoknak az Aradtól északnyugatra és Temesvártól délre elfoglalt területeket.6 3 Ezek az intézkedések azt mutatják, hogy a 2. Ukrán Front már megkezdte felkészülését a Dél hadseregcsoport német és magyar főerői elleni támadására. Makó és környékének elfoglalása még a Magyarország felszabadítására indított első hadművelet előtt megtörtént. Az Aradot felszabadító szovjet csapatok a nagy ipari és közlekedési csomópont biztosítása során érték el a magyar határt. Felderítve, hogy a Maros északi partján nem rendelkezik a magyar hadsereg megfelelő védővonallal, a bátran előretörő szovjet egységek majdnem a Tiszáig előreszaladva elérték, és fel is szabadították az első magyar várost. Ezzel kedvező kiindulási területet nyertek a magyar Alföld délkeleti szegélyén, ahonnan a harckocsik és gyorsan mozgó alakulatok rövid idő alatt elérhették Szeged—Szolnok—Debrecen nagyvárosokat, megközelíthették Budapestet, és mélyen az Erdélyben védekező német—magyar csapatok hátába kerülhettek. E veszélyes helyzet felszámolására a magyar—német egységek sorozatos támadásokat indítottak Makónál és tágabb környékén, ám a szovjet csapatokat nem tudták már visszaszorítani. A Makót 68 KOROM M.: Magyarország ideiglenes... 98—99. old. M HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6698. sz. irat. — Bán Ö.: Visszaemlékezés. 60 HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 26. — TÖRÖK P.: 7. rohamtüzér 235. old. 91 HL Filmtár, 1258. tekercs KTB/H. Gr. Süd 6698. sz. irat. " HL Filmtár, 1251. tekercs KTB/H. Gr. Süd szeptember 26. " A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának Levéltára, 10057. irat, 440. köteg, 35. lap, közli VESZELIK, R. A.: Harctéri feljegyzések. 17