H. Szabó Imre: Makó az ősi ellenzéki fészek. A Makói Múzeum Füzetei 55. (Makó, 1987)

Szöllősi országgyűlési képviselő

ra, azért itt nekünk kell cselekednünk úgy, ahogy azt a mi állapotunk igényli. Bizony harmadik utasok voltunk és ábrándoztunk. Kurusa Bandi egy alkalommal, amikor a magyar népi kérdésekről és a magyar jövendőről beszéltem, felugrott mellém a dobogóra és azt kiálltotta: „Úgy fogunk felvonulni, mint 48-ban a márciusi ifjak. Veres Péter viszi előttünk a zászlót." Szóval Jóska bácsi és Márton Bálint állásfoglalása ellenére is jelölnünk kell. Ez nem kétséges. De kit? Nekem, Bajcsy-Zsilinszky vei jó kapcsolatom volt. Az előző választás alkalmával a párt és a kör megbízásából már felajánlottam számára a jelöltséget, de akkor egy rendkívül szenvedélyes hangú levélben közölte velem, hogy az akkori viszonyok között nem hajlandó elviselni a nyílt választás tortúráit. Legjobban szeretne ostort ragadni és szétverni az egész bandát, akik most a hatalmat bitorolják. No, most titkos lévén a szavazás, újból felkerestem, de közölte, hogy már jelölték és ő két kerületet nem vállal, mert nem tartja összeegyeztethetőnek erkölcsi felfogásával, hogy két kerülteben fusson. De minek is keresünk mi jelöltet más városban, amikor itt van Bíró Sándor, a Megyeház utcai vagyonos kisparaszt, aki ifjú korától kezdve minden áldozatra kész, rendkívül hasznos tagja pártunknak és körünknek is és aki bár — ismétlem — vagyonos gazda, tagja volt a 19-es Vörös Hadseregnek. Mivel ez a felfogás általános volt a körben, azonnal felkerestük Bíró Sándort. Úgy vélekszem hárman mentünk hozzá, de jegyzetem nem tartalmazza a neveket. Sándort meglepte ajánlatunk vagy kérésünk. Kicsit hebegett bizony, azután egyszerre könnybelábadt a szeme és felénk fordulva mondta: „Én, Bíró Sándor a suta kisparaszt Justh Gyula örökében?" És csodálkozva nézett ránk, mintha kérdezné: hogy is gondolhattunk ilyet. Végülis egy napi gondolkodási időt kért és másnap este valóban megjelent az Önsegélyezőben. És közölte, hogy a jelölést nem vállalja. Elmondotta azt is, hogy kikérte Márton Bálintés Kolonics véleményét, akik óva intették attól, hogy mélyen belemerüljön a politikába s mivel ő nem tud kiigazodni a világpolitika szövevényeiben, azért nem tartja illetékesnek magát a képviselői feladat elvégzésére. Másnap dr. Csorba Jánossal, aki akkor felelőse volt az újságnak, s aki Kelet-csanádban kisgazdapárti programmal akkor jelöltséget vállalt, tanyáján kerestük fel Sándort. Belátta, hogy a legnagyobb tömeget magában foglaló párt valóban nem maradhat jelölt nélkül. Hogy 1939-ben a Felvidék visszacsatolása idején nem állhatunk az emberek elé azzal, hogy minden fegyvert tegyünk le a kezünkből, és minden erőfeszítésről mondjunk le, mert a mi sorsunk nem itt döl el. Belátta — mondom — de szavát adta Kolonicséknek, hogy a jelöltséget nem vállalja. Nem vállalta! De kierőszakolta Szöllősi Jenő. Mielőtt azonban elmondanám Szöllősi Jenő jelöltségének a történetét, felelnem kell arra a kérdésre, hogy ki volt Szöllősi Jenő? Gyógyszerész. Okleveles vegyészmérnök. Átlagon jóval felüli képességekkel, különösen ami az emberekkel való bánásmódot illeti. Rendkívül népszerű volt, s amihez nyúlt arannyá vált a kezében. Vagyona nőttön nőtt. Övé volt a ház, amelyben most a párt székel, szemben a járási tanácsházával. Benne rendkívül jövedelmező patika. Övé volt a Béke utcában az a ház, amelyben most a Csecsemő-Otthon működik. Egy másik vén épület, közvetlen a járási tanácsház mellett, és megint egy másik a rendőrség szomszédjáb5n, a benne lévő borkereskedéssel és sörraktárral együtt. Ezenkívül nagyobb darab földje volt Makótól távol. Száz holdakban beszéltek az emberek, de biztos adatom a birtok nagysága tekintetében nincs. Mi volt a rugó, ami Szöllősi Jenőt közéleti tevékenységében mozgatta? A pénz, a hatalom vágya? Nem! A család! Szöllősi Jenőnek négy fia volt. Három már érettségi után, egy előtte. Jó megjelenésű tehetséges gyermekek, mind kiváló tanuló. Felesége szintén jó megjelenésű, művelt, okos asszony, aki — mint férje is — különös adottságokkal rendelkezett az egyszerű emberekkel való bánásmód tekintetében. Szöllősi Jenő családjából dinasztiát akart csinálni. Ez volt a rugója Szöllősi Jenő 29