H. Szabó Imre: Makó az ősi ellenzéki fészek. A Makói Múzeum Füzetei 55. (Makó, 1987)

1939

valaha embernek adtak. És mégis — mint első lépésnek — még mi is öryeníleztünk néki. Mi történik Makón? A düledező Vertán-telepi házak rendbehozására 4 ezer pengő segélyt ád a város. Megígéri néhány út rendbehozását, Honvéd városrész víztelenítését. De Makóról lévén szó, a vihar legerősebb és legszilárdabb a hagyma értékesítése körül. Erdei életerős és igen szép jövőt igérő szövetkezetének a kormány részéről történt erőszakos felszámolása után a teljes exportot a METESZ kapta meg, kizárólagossági joggal. Vagyis más nem szállíthatott hagymát külföldre, csak a METESZMondani se kell, hogy a METESZ ennek a jognak a birtokában nem a termelők, hanem a METESZ-be tömörült nagykereskedők és más protekciós urak érdekeit szolgálta. 3 éven át az általam szerkesztett újság minden számában hagymacikk jelent meg. Nem a gazdasági rovatban, hanem leginkább az első oldalon. Sokszáz újságcikkben lepleztem le a nagy kapitalista vállalatnak a kis termelők terhére elkövetett visszaéléseit. Erdei révén naponta megkaptam annak a külföldi piacnak az árait, ahova éppen szállított a METESZ. Hasonlóan a vasúti és tengeri fuvar költségeit is és a vámilletékeket. Ez adatok alapján — ismétlem — 3 évig naponta lelepleztem a METESZ-t. Cáfolhatatlanul, mert az Erdeitől kapott árak mindig hitelesek voltak. 3 évig minden nap! Eredmény nélkül, mert a METESZ-ben nenjcsak kereskedők, de politikai hatalmasságok is ültek. Megmozdultak a makói kisiparosok is. Helyzetükről valóban megdöbbentő adatokat tártak Nikelszky polgármester elé. Közmunkákat sürgetnek és 30 éves házadómentességet az új házak után, hogy munkába állhassanak az építő iparosok. Kaptak is: üres Ígéretet. És a nagy politika? Szálasi börtön büntetését tölti Szegeden a Csillagban. A belügyminiszter meglepetésszerűen feloszlatta a „Hungarista Mozgalom" c. fasiszta szervezetet. Makón is rendőrség szállja meg a hungaristák székházát, és elkobozzák szervezési és propaganda anyagukat. Végül írhatom nyugodtan, a túlzás veszélye nélkül, hogy a 30-as évek végén Makón volt az ország szeme. A Márciusi Front 1937-ben kétszer tartott ülést Makón. Februárban és októberben. Úgy az Önsegélyzőt, mint az újságot rendelkezésükre bocsátottam. A második ülésen született meg az a kiáltvány, amelyet az ország minden részébe eljuttattunk a Szabad Szó előfizetői révén. Ez a kiáltvány nem volt hiábavaló. Felrázta az ország lelkiismeretét. Bizonyság rá a sok levél és a sok hasonló megmozdulás a paraszt városokban. A kiáltványt Erdei, Féja, Illyés, Kovács és Veres Péter írták alá. A kiáltvány nyomán — mondhatom — egységbe kovácsolódtak a hasonló célzattal és tartalommal már évek óta vajúdó mozgalmak. De meg kell mondanom őszintén azt is, hogy ez a kiáltvány még vallja a zsidókérdést és szovjetellenes. Az sem túlzás, hogy a mi makói ellenzéki frontunk (az első népfront az országban), amely elsőnek a Várospolitikai Szemle elkobozott számában mutatkozott be és nyilatkozott meg, baloldalibb volt a Márciusi Frontnál. Bár a Márciusi Frontban is tapasztalhatók voltak némi árnyalatok. Talán Veres Péter állott a front jobboldalán és Erdei Ferenc leg balról. Ez kitűnik abból is, hogy Erdei a Várospolitikai Szemlében bírálta Verest a zsidókérdésben vallott felfogásáért. A makói ellenzéki frontnak volt még egy nevezetes gyűlése a Munkásotthonban. A szociáldemokrata pártházban minden más gyűlésünket a Kossuth körben, később a makói Gazdák Önsegélyező Egyesületében tartottuk. Az itt szóbanlévő gyűlést a szociáldemokrata párt hívta össze. Farkas Imre és Szabó János szociáldemokraták a választójogi törvényjavaslatot ismertették, amely titkos ugyan, de a választók felét kihúzta a névjegyzékből. A gyűlés egyhangúan tiltakozott a javaslat 27