H. Szabó Imre: Makó az ősi ellenzéki fészek. A Makói Múzeum Füzetei 55. (Makó, 1987)

Évtizedeink a gazdasági válság jegyében

Voltak egyesületeink és politikai szervezeteink. Úgy, amint az itt felsorolt rétegezés igényelte. Egyesületek: 1. Függetlenségi és 48-as Kossuth-párt Olvasókör. Létszámuk állandóan változik, de a tanyaiakkal együtt tizen mindig felül volt. 2. Az urak számára szolgált az Úri Kaszinó, Jószáshelyi Vitéz Purgly Emil elnökletével. 3. Az iparosoké volt az Ipartestület, Papp József elnökletével. 4. A gazdáké, 8—10 holdtól felfelé a Gazdasági Egyesület, S Bálint György elnökletével. 5. A hagymatermelőket a kertész Szövetkezet tömörítette. 6. A Munkásotthonban húzódtak meg úgy az ipari-, mint a földmunkások. 1. Politikai szervezeteinket tekintve elsőnek kell említenem a hivatalos pártot, amelyet akkor kormánypártnak neveztünk, a Magyar Élet Pártot. Rövidítve: MÉP. 2. A legbefolyásosabb és rendkívül nagy tagkétszámú: Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt. Elnöke Márton Bálint gazda, aki az országos pártnak alelnöke. 3. A Szociáldemokrata Párt. 4. És a 918. december hó 4-én a püspöki palotában (ma diákotthon) megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete. A párt vezetői a szovjetből hazakerült úgynevezett öreg kommunisták. Elsőnek Cser József, aki a szovjetben az ottani forradalomban szerzett érdemei elismeréséül magas szovjet kitüntetésben részesült. Farkas Imre és K. Szabó Mihály. Az alapítók között találjuk Diós Sándor, Szűcs Pál és Szabó János neveit. Érdekes alakja volt az 1918—19-es éveknek Zombori Lajos asztalos mester, aki a városi dierektórium elnöke volt, és ebben a minőségében tett intézkedéseivel igen nagy népszerűséget szerzett nevének főleg a kispolgárok körében. A diktatúra szükségességét és jogosultságát azonban (éppenúgy mint Espersit) minden megnyilatkozásában tagadta és a Tanácsköztársaság bukása után teljesen visszavonult a közélettől. A Kommunista Párt persze a következő időkben (legalábbis legálisan) nem működött, mert nem működhetett. A Szociáldemokrata Párt életében azonban igen fontos dátum az 1924. esztendő, amikor újjá alakult a pártszervezet. Titkár lett Kotroczó József asztalos munkás, később a Corvin Biztosító Társaság ügynöke. Tagok elsősorban a 918-ban alakult kommunista párt tagjai: Szűcs Pál, Diós Sándor, Szabó János, K. Szabó Mihály. Ők kerültek persze a párt baloldalára, szemben az új belépőkkel. írnom kell itt a Szociáldemokrata Párt és a Kossuth Párt kapcsolatáról, amely Márton Bálint, a Kossuth Párt vagyonos kisgazda elnöke különösen ápolt, és jelentőségéről okosan és mindig politikusán sokat beszélt a köri tagok összejövetelein. Évtizedeink a gazdasági válság jegyében Az elvesztett háború, a letört forradalom és az idegen megszállások (szerb' francia és román) természetesen rányomták bélyegüket az alakulásában vajúdó életre. A frontokról elcsigázottan, betegen és kifosztottan hazatérő katonák nyomora ma teljesen elképzelhetetlen. De még elképzelhetetlenebb, ahogy uraink felfogták és kezelték, talán méginkább azt mondhatnám, ahogy a maguk javára kamatoztatni igyekeztek ezt a valóban szörnyű köznyomort. Lássuk: A Makói Független Újság 1920. január 1-i számában az újságíró közli, hogy felkeresett néhány családot, s látogatásának eredményéről szó szerint így számol be: „ö. Bíró Jánosné férje az olasz fronton maradt. Kemény szikla a sírja. 14