Tóth Ferenc szerk.: Erdei Ferenc emmlékülés 1985. december 16. A Makói Múzeum Füzetei 54. (Makó, 1987)

MÁRTA FERENC: Tudomány és társadalom

és nem alkalmazhatók rájuk a vállalatok és egyéb intézmények gazdálkodási, pénzügyi, finanszírozási szabályai. Amit a kutatások irányító szerveinek munkájában ugyancsak már ebben az időszakban, tehát 1968-ban kifogásol, hogy a sok formális irányítási beavatkozás ellenére sem az Akadémia, sem a minisztériumok lényegében nem irányítják a kutatásokat, hosszabb időn keresztül ez a helyzet maradt fenn, sőt még az okai is. Mert mint már akkor megjegyzi, a távlati tervek és az éves tervek is átfogják a kutatások csaknem egész területét, s az irányító szervek nem dolgoznak ki az említett legfontosabb feladatokból kutatási programot, hanem intézeteik tervjavaslatait összegezik, és azokat hagyják jóvá több-kevesebb módosítással. Az irányításra vonatkozó és fentiekben idézett elveiből kiindulva tette meg javaslatait az Akadémia belső rendjének megváltoztatására is. Az akadémiai reform tudománypolitikai célja — mint írja „Vélemény és ajánlás az MTA szervezeti reformjához" című írásában — az, hogy megváltoztassa azt a helyzetet, amikor az Akadémia fő tevékenysége tulajdonképpen saját intézményeinek irányításában merült ki. Amit elsősorban az Akadémia osztályai útján látott el, és csak kiegészítőlég, nagyon kis mértékben tudta ellátni ennek következtében azt a szerepet, amely a legfelső tudományos testület kötelezettségéből az egész magyar tudományos életre kiterjed. Az akadémiai reform célja tehát, hogy ezt a kialakult helyzetet megváltoztassa, éspedig úgy, — hogy az Akadémián belül válassza le az intézeteket a tudományos testületektől, hogy ez utóbbiak valóban országos testületekké, a tudomány kérdéseivel foglalkozó fórumokká válhassanak. — Teremtse meg a jogi és szervezeti feltételeit annak, hogy az akadémiai testületeknek legyen elvi módszertani, a tudomány fejlesztésének egész ügyére kiterjedő befolyása, akár akadémiai, akár más főhatóság felügyelete alatt lévő kutatóhelyeken folyjék a tudományos kutatás. — Végül az akadémiai kutatóintézeteknek és egyéb intézményeinek irányítását az állami szakigazgatás szabályai szerint szervezze meg valamilyen mértékben, ahhoz hasonlóan, ahogy a minisztériumoknál van. Rendkívül aprólékossággal dolgozta ki az Akadémia új szervezeti formáira és működési rendjére vonatkozó javaslatait, és kezdte is meg azok végrehajtását, mint az Akadémia főtitkára. Korai halála megakadályozta abban, hogy a reformot véghez vigye. Kérdés, ha ma élne, mennyire látná beteljesedettnek az Akadémia reformjára vonatkozóan elképzelt koncepcióját, és mennyire tartaná szükségesnek az azóta bekövetkezett változások tükrében annak bizonyos módosítását. Erdei Ferenc alapvető nézetei a tudomány mibenlétéről, a kutatás irányításáról, szervezéséről és tervezéséről ma is aktuálisak, és sajnos abból a szempontból is, hogy nagyon sok probléma, melyet világosan látott, és amelynek megoldási módját is felvázolta, napjainkban is még a problémák körébe tartozik. 11