Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere. A Makói Múzeum Füzetei 53. (Makó, 1986)

a Ktbtk. 85.§-ába ütköző bujtogatásnak a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán folytán a Btk. 20. -ához képest minősülő vétségében, melyet az által követett el, hogy Szegeden 1933 évi március közepén a Horthy Miklós gyalogsági laktanya egyik legénységi szobájában Kürthy István kpvj. gyalogos előtt tett ama kijelentésével: „A honvédség erőszakos marhaság!" a katonai szolgálat iránt ellenszenvet szítani törekedett. Ezért őt a haditörvényszék a Ktbtk. 85 §-a alapján, a Ktbtk. 8 §-ának és a Btk. 92. §-ának az alkalmazásával 2 (kettő) havi, havonként kétszer böjttel, a böjti napokon kemény fekvőhellyel és a második hónapban magánzárkában tartással súlyosított fogházra ítéli. A Btk. 94 §-a illetve a Ktbtk. 54 §-a alapján a vizsgálati fogsággal 5 (:öt:) napot kitöltöttnek vesz. Ellenben az Élt. 17. § 5. pontja alapján felmenti a vádlottat a Ktbtk. 85 §-ába ütköző bujtogatás bűntettének ama további vádja alól, hogy Szegeden 1933. évi március hó 14-én a Horthy Miklós gyalogsági laktanya egyik legénységi szobájában Segesváry László és Kürthy István kpvj. gyalogosok előtt tett ama kijelentésével: „A katonaságnál kevés a zsold, rossz a koszt és sok a munka!" a szolgálati viszonyok iránt elégületlenséget szítani törekedett, mert ez a vád tárgyává tett cselekmény nincsen bizonyítva. Indoklás. A szegedi 5. honvéd vegyesdandár parancsnok ügyésze a rendelkező részben idézett kijelentések alapján a Btk. 85. §-ába ütköző bújtogatás címén emelt vádat. A vádlott a főtárgyaláson tagadta a bűnösségét és következőkép védekezett: Megfelel a valóságnak, hogy Segesváry László és Kürthy István kpvj. gyalogosokkal többször beszélgetett és közben egyszer a németországi helyzetet is megvitatták, — tagadja azonban, hogy a vád tárgyává tett kijelentéseket megtette; nemcsak hogy nem törekedett a katonai szolgálat iránt elégületlenséget szítani, hanem éppen ő volt az, aki folyó évi március hó 14-én délben, midőn egy fárasztó kivonulás után többen panaszkodtak, csitította a bajtársait ezekkel a szavakkal: „Mit dühösködtök, kaptok enni, pénzt is kaptok, nincsen ok panaszra!" A főtárgyaláson lefolytatott bizonyító eljárás során Segesváry László és Kürthy István kpvj. gyalogos címz. őrvezető tanúk vallották, hogy folyó évi március hónapban, az első tanú szerint március 6-án vagy 7-én, a második tanú szerint március közepén, századparancsnokuk parancsára egy este a legénységi szobában azzal a célzattal elegyedtek beszédbe a vádlottal, hogy egyéni érzületeit kikutassák. A beszélgetést a németországi eseményekkel kezdték; huzamosabb beszélgetés után a vádlott azt a kijelentést tette: A katonaságnál kevés a zsold, rossz a koszt és sok a munka!" Hogy a vádlott minő összefüggésben tette ezt a kijelentést és hogy a németországi eseményekről hogyan terelték a szót a honvédség élelmezésére és szolgálatára, azt a tanúk nem tudják megmondani. Kürthy István kpvj. gyalogos címz. őrvezető határozottan vallotta, hogy f. é. március közepén egyedül beszélgetett a vádlottal a legénységi szobában és akkor a vádlott azt a kijelentést tette: „A honvédség erőszakos marhaság!" Arra nem emlékszik a tanú, hogy a vádlott minő összefüggésben tette ezt a kijelentést. A főtárgyaláson kihallgatott Finta László, Bányász András és Ritter József kpvj. gyalogos c. őrvezetők, határozottan igazolták, hogy f. é. március közepén, midőn 21