Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)

A makói gimnázium - A felsős diák - VIII. osztály

ségű. Ebben a tanévben az önképzőköri gyűléseken a benyújtott és elhangzott művek elemzése, bírálata volt tevékenységének fő területe. Megállapításait híres kritikusok érveivel támasztotta alá. Számonkérte diáktársaitól az önállóságot, az őszinteséget, a munkák jó szerkesztettségét. Elmarasztalta az általánosságban mozgó és a művek puszta kivonatára leszűkített dolgozatokat. Az általa írt tanulmányokat velősnek, novelláit élvezetes stílusúnak tartották. Ezenkívül szívesen és sokat szaval. Hibáztatták előadásában az éneklő, máskor a monoton hangot, a szavalói pózt. A tanárelnök az tanácsolta, „ne gesztikulálva, hanem inkább egyszerűen" adja elő a verset. Az önképzőkör által szervezett szavalóversenynek győztese (Dal a kis Demeter Rózsikáról és a Fülemüle című versek elszavalásával) Erdei Ferenc lett. Öt pengő jutalomban részesült. Saját verseiből ebben a tanévben az önképzőkörben egyet sem olvasott fel. A közvetlenül érettségi után keletkező Pegazusom hámba fogtam... kezdetű költeménye viszont fennmaradt. Versében Ady hatása és a paraszti élet ismerete egyaránt tükröződik. Pegazusom hámba fogtam, Eke elé akasztottam. Gyí te ne, Sárga, Szántani vetni ne te. Magyar ugar, amit szántok, Hej, micsoda kemény hantok. Gyí te ne, Sárga, Ezt az ugart itt Senki se szántja. Magyar ugar, amit szántok, Ej, csak kórót, giz-gazt látok. Gyí te ne, Sárga, Ritka kövér föld. Késő estig egyre szántok, Két marokból magot hányok. Gyí te ne, Sárga, Itt az idő már Szántani, vetni. Erdei Ferencet, mint az önképzőkör titkárát foglalkoztatta valamilyen diákújság kiadása. Ebben a tanévben két rövid életű iskolai újság is napvilágot látott. Az egyikből hiányzik az 1., 3., 14., 15. oldal, így címét sem ismerjük. Erdei Ferenc később, emlékezetből ráírta a hagyatékában lévő példányra, hogy Wiener Jánossal szerkesztettem 1928-ban. A hír-rovatból derül ki, hogy 1929. január és március 17. között készült a lap. Sokszorosítását kezdetleges módon, műszaki rajzhoz hasonlóan tervezték megoldani, ezért a szöveget pauzpapírra írták. Ebben jelent meg Erdei Ferencnek A világ sorja című elbeszélése, amelyet az önképzőkör 1929. február 16-i ülésén fel is olvasott. Ugyanebben a diákújságban adták közre Bruder Béla Tavasz várók című versét, egy népdalt. A többi közleményt (egy novellát, a híreket és a keresztrejtvényt) Wiener János írta. A rejtvény formabontó alakzatú, a Tutsek Anna szerkesztette Magyar Lányok című képes hetilap egyik borítóján szereplő női alak adta a rajzolatát. Wiener János emlékezete szerint iskolai lapjuknak volt egy második száma is, ez már stenciles sokszorosítással készült, édesapja, a Makói Népbank igazgatója csináltatta 44