Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)
A makói gimnázium - A felsős diák - VIII. osztály
József az angolt, Sebes Gyula igazgató a filozófiát, Csornyák Emil a testnevelést, ifj. Nagy Károly a hittant. Erdei Ferencnek nagy élményt jelentett dr. Ló'rincz Jenó' (1903—1956) Ady Endréró'l szóló előadása, amelyet a gimnázium szabadiiceális előadásainak keretében hallgatott. A kitűnő felkészültségű, Ady rajongó tanár előadásán tömegesen jelentek meg a tanulók. Gyorsírással minden szavát lejegyezték és a gépelt szöveget egymás között terjesztették. Lőrincz Jenő előadásában hangsúlyozta: „A századvégi magyar líra reprezentánsai: Szabolcska, Endrődi, Kiss József, Ábrányi, Lévai stb. egy csomó eredetiség nélkül való, vagy igen halovány egyéniségű költő. Kezükben mesterség lett a versírás, méricskélés pótolta az erőt és az eredetiség zamatát. Langyos színeket festenek, Arany hangját hígítják szárazon, fantázia nélkül. E képzelethiány és modorosság alól alig van egy-két kivétel (Vajda, Reviczky), akiben az egyéniség is megmutatkozik." 5 5 A nemzetietlenség vádjával szemben hirdeti: „Ady egyike ezerévünk legmélyebben magyar alakjainak... Ha tagad, ha káromkodik, a korbácsot is végzetes szeretete adja a kezébe." 5 6 Ebben a tanévben az önképzőkörnek dr. Lőrincz Jenő lett a tanárelnöke. Róla hat évtizedes távlatból is mindenki tisztelettel emlékszik. Lenyűgöző előadását elmélyülten hallgatták. Széles látókörű és tudós tanár volt, ragyogó beszédkultúrávaí. Jó megjelenésű, megnyerő, vonzó egyéniség. Öltözködésben a gimnázium legelegánsabb tanára — emlékeznek rá egybehangzóan. Erdei Ferenc nem áhítozott vezéri elismerésre, titkon azért reménykedett, hogy nyolcadikban őt választják meg az önképzőkör diáktitkárává. 1928 nyárról két olyan önképzőköri beszédtervezete is fennmaradt, amelyet velejéig áthatott a lázadás szellem. „Mi, ifjak és szabadok vagyunk, mienk a jövő, új utakon járunk." Az ifjúságot nem érdekli az erkölcsi prédikáció, hiába mondják el nekik minden év elején, hogy a gyarló ifjúság miatt elvesz a haza, továbbá, hogy „tiszteld a szent szokást, légy hű, igaz, ártatlan, önfeláldozó és akkor élni fogsz." „Mit érzesz ilyenkor te ifjúsága a hazának! Egyik felől ott állasz te a felvilágosodott ifjú szemüvegével, lábaid szétvetve, zsebbe dugott kézzel és legyintve megjegyzed: ugyan menjenek már vele, túl vagyok én az ilyeneken." „Az önképzőkör a mienk lesz, mi nem vagyunk az iskoláé", ha „az iskolában kifáradtunk vagy sebet kaptunk, megyünk az önképzőkörbe, ahol megvédjük magunkat és a nyolc éves háború egyik frontját alkotjuk" 5 7 — írta a lázongó fiatal. Erdei Ferenc igazi alkotóműhelynek tekintette az önképzőkört, az iskolai elvárás ennél kevesebb volt. Lőrincz Jenő így fogalmazta meg az önképzőkör feladatait: „Az önképzőkör elsősorban nem önálló, eredeti gondolatokkal telt munkát kíkíván, hanem — mint éppen az iskola egyik legfontosabb kiegészítő szerve — főképpen oly tárgyakat érintő dolgozatokat, mely tárgyakat az iskola tanmenetében részletesen tárgyalni és kidolgozni nincs alkalom." 5 8 Az önképzőkör titkára Horváth János nyolcadik osztályos tanuló lett, de miután tisztségéről novemberben lemondott, helyébe titkos szavazás útján, szótöbbséggel most már Erdei Ferencet választották. Az önképzőköri gyűléseken gyakran szerepel : szaval, bírál, felolvas. Megnyilatkozásai átgondoltak, a kör tagjai respektálják. Erdei Ferenc nyolcadikos korára — ha nem is volt minden tárgyból eminens — az iskola egyik legfelkészültebb tanulója: olvasott, széles horizontú és nagy vitakész»* A makói M. Kir. Állami Csanád vezér Reálgimnázium Értesítője. 1928—1929. 8 8 Uo. 8 7 Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek. 8 8 A makói gimnázium Eötvös József önképzőkörének jegyzőkönyve. 1928—1929. tanév. Makói Városi Levéltár. 42
