Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)

A makói gimnázium - A felsős diák - VII. osztály

Az osztálytársak csoportja a Püspök-parkban. 1927 körül Ülő sor: Hencz László, Fórizs Ödön, Olexik (Oltvai) Ferenc, Erdei Ferenc, Rácz György Álló sor: Tézsla József, Puskás István, Bánífy Adorján, Pávó Béla nem tudott fegyelmet tartani. Az óráján beszélgetés folyt, magyarázatába közbekiabáltak, a legelképesztőbb csínytevésekkel bosszantották. A tanár retorzióként az egész osztályt el akarta buktatni, de ezt nem tehette meg, viszont alaposan lerontotta mindenki osztályzatát. Az osztályfőnöki teendőket Falábú Jenő vette át, így átmenetileg jó kezekbe került az osztály. A magyar nyelv és irodalom tanára pedig Hencz Antal lett. Gyökeresen más lett ebből a tárgyból a követelmény. Erdei Ferenc ezt egyik novellájában is beleszőtte: — Várj csak, fiam, ne hasalj itt nekem, hanem mondd el úgy, ahogy a könyvben van, megírták azt nagyon jól. Szegény gyerek nem mondhatta úgy, mert nem tanulta meg, hasalt tovább. Megjegyzendő, tavaly jelese volt. — Elég! Mars! Majd megtanítom én ezt az osztályt. Azért vettem most is a kezembe, mert nagyon tudtok kertelni. Majd tanultok ti még! Betűről-betűre kívánom a könyvet, akinek nem tetszik, már mehet is, ahonnan jött... 33