Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)
A makói gimnázium - A felsős diák - V. osztály
sajátította a fogalmazási gyorsírást, amelyet egyetemi tanulmányai során jól hasznosított. Katonai évei alatt, fogházbüntetése idején titkos feljegyzéseit is gyorsírással készítette. A 92. sz. Csanád cserkészcsapatnak nem lett tagja, mert a cserkészetben érezhetett valami elit különállást, ilyesmi tőle mindig távol állott. Az osztálytársak kreol bőre miatt olykor Csávónak hívták. Amikor Erdei Sándor is felcseperedett, ő lett a Kiscsávó, Ferenc a Nagycsávó. Általában mindenkivel jó kapcsolatot tartott, de szűkebb baráti köréhez Tézsla József, Kesztner Zoltán és Bánffy Adorján tartozott. ,,Az osztály verekedős volt — emlékezik Oltvai Ferenc—, nem bírtunk magunkkal, a szünetekben elképzelhetetlen dolgok türténtek, de csak játékból." Egyik alkalommal az osztály Dávidja és Góliátja, Korcsmáros és Tézsla összeverekedett. Amikor komolyra kezdett fordulni a küzdelem, Erdei Ferenc szétválasztotta őket. A tankönyveket és a füzeteket szíjjal átkötve hordták. Ekkoriban már volt intézeti egyensapka, de nemigen viselték. Édesapja folyamatosan figyelemmel kísérte tanulását. Bakos Sándorné visszaemlékezése szerint: „Apjuk velük tanult a gyerökökkel, mer igen okos, értelmes embör vót. Azér is melléjük ült, mer ű is szeretött vóna tanulni, de nem engedték." Középiskolás korában alaposan kivette részét a mezőgazdasági munkákból. „Volt abban valami pedagógiai zsenialitás — írja Erdei Sándor —, ahogyan az öregebb Erdei Ferenc megkövetelte gimnazista fiaitól a paraszti munkában való mindennapi részvételt. Az iskolai tanítás reggel nyolctól déli egy óráig tartott, délutánra otthon rendszerint előre kiszabott munkaadag várta a fiúkat: állandó feladatként az állatok körüli teendők, azonkívül még valami — rakodás, vermelés, hagymaválogatás, vetőmagtisztítás —a növénytermelés szezonmunkáiból. A tanulásra a reggel maradt; ha több volt a tennivaló, korábban kellett hozzá fölkelni. A nyári szünetet teljes egészében a mezei munka töltötte ki." 3 3 Édesapja rendkívül szigorúan fogta. Lássunk néhány tipikusnak mondható epizódot! — Otthon ásogattuk a kertöt — idézi föl Csertus Sámuel —, ü errül, én emerrül, oszt amikor égy kicsit komáztunk, égy szőr csak mögjelenik Ferus bácsi. A fene egye meg az urakat — mondta a maga választékos kiejtésével — már megint a komázás megy. — Szerette dógoztatni a gyerököket — emlékezik Erdei András unokatestvér —, mikor Feri gimnáziumba járt, előfordult, hogy Ferus bátyám elmaradozott a kocsmában, de előtte mögmondta, hogy az istálló ki lögyön takarítva. A gyerökök erre-arra játszadoztak, az istáló mög úgy maradt. Éjfélkor hazagyütt az apjuk és fölköltötte a gyerököket, hogy tessék a munkát elvégezni. Erdei Ferencnek nem esett nehezére a fizikai munka, de kétségtelen, hogy a tanulástól elvonta. Mindenesetre nagy ambícióval kezdte felsős tanulmányait. A felsős diák V. osztály, 1925—1926. tanév. Dr. Gedeon Lajos (1875—1926) közmegbecsülésben álló igazgató hosszabb betegség után elhunyt, az intézet vezetését megbízottként dr. Magyar József igazgatóhelyettes vette át, aki az V. osztályban az angol nyelv tanár lett. Sokoldalú, széles műveltségű; a nyelvtanításban új módszert alkalmazott: olvasás és fordítás helyett az élő beszédet részesítette előnyben. Kitűnő kiejtéssel beszélt. Színes egyéniség, de volt benne bizonyos színpadiasság is. Angol nyelvtudását Erdei Ferenc neki köszönhette. M Erdei Sándor: i. m. 576. 27
