Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)

A makói gimnázium - A felsős diák - V. osztály

sajátította a fogalmazási gyorsírást, amelyet egyetemi tanulmányai során jól hasz­nosított. Katonai évei alatt, fogházbüntetése idején titkos feljegyzéseit is gyorsírás­sal készítette. A 92. sz. Csanád cserkészcsapatnak nem lett tagja, mert a cserkészet­ben érezhetett valami elit különállást, ilyesmi tőle mindig távol állott. Az osztálytársak kreol bőre miatt olykor Csávónak hívták. Amikor Erdei Sán­dor is felcseperedett, ő lett a Kiscsávó, Ferenc a Nagycsávó. Általában mindenkivel jó kapcsolatot tartott, de szűkebb baráti köréhez Tézsla József, Kesztner Zoltán és Bánffy Adorján tartozott. ,,Az osztály verekedős volt — emlékezik Oltvai Ferenc—, nem bírtunk magunkkal, a szünetekben elképzelhetetlen dolgok türténtek, de csak já­tékból." Egyik alkalommal az osztály Dávidja és Góliátja, Korcsmáros és Tézsla összeverekedett. Amikor komolyra kezdett fordulni a küzdelem, Erdei Ferenc szét­választotta őket. A tankönyveket és a füzeteket szíjjal átkötve hordták. Ekkoriban már volt intézeti egyensapka, de nemigen viselték. Édesapja folyamatosan figyelemmel kísérte tanulását. Bakos Sándorné vissza­emlékezése szerint: „Apjuk velük tanult a gyerökökkel, mer igen okos, értelmes em­bör vót. Azér is melléjük ült, mer ű is szeretött vóna tanulni, de nem engedték." Középiskolás korában alaposan kivette részét a mezőgazdasági munkákból. „Volt abban valami pedagógiai zsenialitás — írja Erdei Sándor —, ahogyan az öre­gebb Erdei Ferenc megkövetelte gimnazista fiaitól a paraszti munkában való minden­napi részvételt. Az iskolai tanítás reggel nyolctól déli egy óráig tartott, délutánra ott­hon rendszerint előre kiszabott munkaadag várta a fiúkat: állandó feladatként az ál­latok körüli teendők, azonkívül még valami — rakodás, vermelés, hagymaválogatás, vetőmagtisztítás —a növénytermelés szezonmunkáiból. A tanulásra a reggel maradt; ha több volt a tennivaló, korábban kellett hozzá fölkelni. A nyári szünetet teljes egé­szében a mezei munka töltötte ki." 3 3 Édesapja rendkívül szigorúan fogta. Lássunk néhány tipikusnak mondható epizódot! — Otthon ásogattuk a kertöt — idézi föl Csertus Sámuel —, ü errül, én emerrül, oszt amikor égy kicsit komáztunk, égy szőr csak mögjelenik Ferus bácsi. A fene egye meg az urakat — mondta a maga választékos kiejtésével — már megint a komázás megy. — Szerette dógoztatni a gyerököket — emlékezik Erdei András unokatestvér —, mikor Feri gimnáziumba járt, előfordult, hogy Ferus bátyám elmaradozott a kocsmában, de előtte mögmondta, hogy az istálló ki lögyön takarítva. A gyerökök erre-arra játsza­doztak, az istáló mög úgy maradt. Éjfélkor hazagyütt az apjuk és fölköltötte a gyerö­köket, hogy tessék a munkát elvégezni. Erdei Ferencnek nem esett nehezére a fizikai munka, de kétségtelen, hogy a ta­nulástól elvonta. Mindenesetre nagy ambícióval kezdte felsős tanulmányait. A felsős diák V. osztály, 1925—1926. tanév. Dr. Gedeon Lajos (1875—1926) közmegbecsülés­ben álló igazgató hosszabb betegség után elhunyt, az intézet vezetését megbízott­ként dr. Magyar József igazgatóhelyettes vette át, aki az V. osztályban az angol nyelv tanár lett. Sokoldalú, széles műveltségű; a nyelvtanításban új módszert alkal­mazott: olvasás és fordítás helyett az élő beszédet részesítette előnyben. Kitűnő kiejtéssel beszélt. Színes egyéniség, de volt benne bizonyos színpadiasság is. Angol nyelvtudását Erdei Ferenc neki köszönhette. M Erdei Sándor: i. m. 576. 27

Next

/
Thumbnails
Contents