Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)
A kisiskolás
A vizsgán Nagy Károly elnöklelkész szólított és a tanító kérdezett. Minden tanuló kapott vizsgalapot, amelyet a növendékek töltöttek ki. Ezt vizsga után megmutatták a szüló'knek, nagyszülőknek és ilyenkor pénzt kaptak. Erdei Ferenc selypítve beszélt (a kutya szót tutyá-nak mondta). A tanító térdére ültette, s így tanította meg bizonyos hangok kiejtésére. A kisdiák komolyan vette a tanulást, osztályelső lett, év végén színtiszta kitűnő osztályzatot kapott. A második osztályban, az Aradi u. 4. alatt, az 1918—19-es tanévben Nagy Gábor (1853—1921), rutinos, nyugdíjazáshoz közel álló pedagógus tanította. Személye nagyban hozzájárult, hogy a városrész szellemi központjává vált az iskola. Sokan hozzá fordultak ügyes-bajos dolgaikban, bölcs tanácsaiért becsülték. A földes gazdák azért is számon tartották, mivel felesége két fertály (16 katasztrális hold) földet mondhatott magáénak. Köztiszteletben álló személyek jártak hozzájuk. Azon kevés tanítók közé tartozott, aki a kaszinónak is tagja lett. A jó tartású, fehér szakállú tanítót városszerte ismerték, karjára akasztott, szürke kampós ernyővel sétált. Olykor az iskola előtt is nagy tajtékpipával jelent meg. Az épület előtti vaskos nyárfához támaszkodva — szájában a hosszú szárú pipával — figyelte, hogy a hazafelé ballagó diákok párosával mennek-e, és köszönnek-e a felnőtteknek. Tanítványainak szellemi fejlődése sem volt előtte közömbös. Erdei Ferenc és öccse, Sándor is tőle kapta olvasásra az első könyveket, így Benedek Elek meséit. Idős Erdei Ferencet rábeszélte, hogy fiait gimnáziumba írattassa. Ebben a tanévben az induló osztálylétszám 64 főre csökkent. A nehéz gazdasági helyzet még az osztályban is éreztette hatását. Az egyik fiúnak, Nemes Péternek nem volt ruhája, ezért kényszerült kimaradni 1918. november 20-án. Bódi Sándor honvédi fiút pedig cselédnek állították el. A tanácshatalom Makón alig egy hónapig állt fenn, ezért a Forradalmi Kormányzótanács oktatási rendelkezéseit nem tudta maradéktalanul megvalósítani. Az Aradi utcai iskolát is államosították, eltörölték a tanítás előtti és utáni imát, a hittant felváltotta a .zocialista erkölcstan tanítása. Április elsején Nagy Gábor eltávolította a tanterem faláról a régi címert, a Himnusz és a Szózat táblát. Év végén megint Erdei Ferenc lett a legjobb tanuló, de az öt jeles mellé már becsúszik négy tantárgyból jó osztályzat is. Az 1919—20-as tanévben a harmadik elemit az Aradi utca 2. szám alatti épületben végezte. Dorna Lajos (1876—1938) tanító — aki Nagy Gábor leányát vette feleségül— eredetileg Honvédban tanított. 1909-ben Újvárosra kérte áthelyezését, de nem oda, hanem az Aradi u. 6. alá került első osztályos tanítónak. Ezt az öreg épületet nehéz volt megfelelően karbantartani, 1914-ben a református iskolaszék utasította iskolája rend behozására. Amikor 1917-ben a harmadik osztályos tanítónő nyugdíjba vonult, kérte áthelyezését a megüresedett lakásba és iskolába. Ettől kezdve tanította a harmadik osztályt. Néhány évig díjtalanul oktatott a gazdasági ismétlő iskolában, a világháború alatt pedig beosztották közigazgatási munkára, de ennek végzése alól 1917-ben felmentették. Hajlott hátú, jó szívű és lelkű ember volt. Az ő tantermében indították el a vasárnapi iskolát, később ugyanitt istentiszteleteket is tartottak, az iskolán kívüli népművelés keretében pedig előadásokat. A harmadik osztályban a tanuló létszám 78-ra emelkedett, az évi lemorzsolódás tíz százalékot ért el. Dorna Lajos szigorúan osztályzott, az osztály felének tanulmányi átlaga elégséges lett. Erdei Ferencnél ugyan nincs jobb tanuló az osztályban, de ő is minden tantárgyból jó érdemjegyet kapott. A harmadik osztályban történt: Siket Rozáliát azzal csúfolták, hogy Erdei Feri a szeretője. A harcias kislány szünet végén a bejárati ajtót váratlanul Ferire csapta, úgy hogy Feri a lépcsőn leesett. Feri ezért tanítás után elverte a lányt. 13
