Papp Zoltán: Makói történet (Egy fejezet Erdei Ferenc életéből). A Makói Múzeum Füzetei 50. (Makó, 1985)

A két család

a budapesti egyetem orvosi fakultásán fejezte be, 1906-ban. „Olyan professzorai voltak, mint Tauffer, Korányi, Kétly, Jakabházy, valamennyien természettudományos gondolkodásúak és felvilágosult elmék ... Egyetemi éveiben kapcsolatba került a Galilei körrel" (Tóth Ferenc). Medikusként főleg a farmakológia vonzotta. „Az 1906. évi keltezésű orvosi oklevél kézhez vétele után átmenetileg elfogta a kutatás láza. Bókay Árpád gyógyszertani intézetében főleg a higanynak a nitrogén kiválasztására történő hatásával foglalkozott ... ígéretes tanulmányát az újra megindított magyar Orvosi Archívum 1908. évi évfolyama hozta, ám tudósjelöltünk a Szent László, a Szent István, valamint katonai kórházakban (Innsbruck, Budapest, 17-es helyőrségi kórház) tett kitérő után hazatelepült Makóra" — írja róla Szállási Árpád dr. („Diósszilágyi Sámuel, az írók orvosa és az orvosok írója", Orvosi Hetilap, 1981. 24. szám, 1467—1472.) 1908-tól magánpraxist folytat szülővárosában. Ám hogy nem éli a vidéki orvosok oly gyakran pénzhajhász, a rutin sivárságába vagy (és) a narkotikumok pótcselekvésébe torkolló életét, arról több, ebben az időben keletkezett, feltűnést keltő tanulmánya is hírt ad (A diphtéria a vidéki gvakorlatban; A lábszárfekély-gyógyítás újabb módjáról). „...A közegészségügy javulása épp úgy állami érdek, mint a jó közigazgatás és igazságszolgáltatás", írja többek között. 1913-ban városi kerületi orvossá nevezték ki. 1914—1917 között katonai szolgálatot teljesít, két éven át a fronton, majd utóbb budapesti helyőrségi kórházakban. 1920 nyarán lett a makói kórház belgyógyász főorvosa, „de ő irányította a fertőző-, a röntgen- és az elmeosztályt is. Közben a Gvógvászat és a Budapesti Orvosi Üjság mellett a Magyar Orvos, a Therapia. a Röntgenológia, a Magvar Kórház hozták mindig aktuális gvakorlati kérdésekkel foglalkozó szakcikkeit. . . Szakács Gábor mérnök segítségével tüdőtöltő készüléket szerkesztettek, amelyet az Országos Találmánvi Hivatal is elfogadott." íS/állási Árpád dr.) Diósszilágyi Pestről nősült. A lengyel származású Dybisewszky családból választott magának feleséget. Makón előbb a Hunvadi utcai szülői házban találtak otthonra. 1913-ban készült el az Üri utca 12. szám alatti (ma: Dózsa Gvörgv u+ca 14.) magánház; a család itt lakott 1962ig. tehát egv híján ötven esztendeig. Diósszilágyi Sámuel Szegedre költözéséig. Lánya elbeszéléséből tudiuk, hogv narminc esztendőn át pálya-, illetve főorvosa volt a Szeged-Csanádi Vasútnak, 1939-től OTBA-, majd OTI-szakorvosként is tevékenykedett. Még 1961-ben (hetvenkilenc éves korában!) bekövetkezett nyugdíjaztatása után is rendelt, helyettesített egy ideig a Makói Rendelőintézetben. Diósszilágyi Éva: „Hallatlan munkabíró volt Apám. Reggel nyolc órától otthon rendelt, innen ment a kórházba, 1 órakor ebédelt, 3—5 között ismét otthon rendelt, aztán következett újra a kórház. Este hét, fél nyolc vetette haza... Ha nem is voltunk gazdagok, apám szép jövedelemmel rendelkezett. Nemcsak állásai jövedelmeztek — kiterjedt pacientúrája volt: egész Csanád megye ismerte, tudását elismerte. Elve volt: ha ő legjobb tudása szerint látja el betegeit, azt meg is kell fizetni, de ugyanakkor ingyen gyógyította, aki erre rászorult. A tartozásokat néha éveken át átvezette újabb naplóiba, aztán törölte. Pörösködésekre soha sor nem került." Csak röviden utalunk rá — mert Diósszilágyi Sámuel életének ez a legközismertebb oldala —, hogy sokat megfordult otthonában Juhász Gyula. Móra Ferenc az ő házában írta híres munkáját, a Georgikont (amiből — jóval később — a „Parasztok" egyes részleteit ugyanebben a házban papírra vető fiatal Erdei Ferenc is idéz majd — a szerző feltüntetése nélkül — sokak által legjobbnak tartott műve lapjain). A belgyógyász főorvos atyai jóbarátja, istápolója volt a fiatal József Attilának. Személyes kapcsolatot tartott fenn a kor számos haladó személyiségével — Móricz Zsigmondtól Supka Gézáig —, részt vett tevőlegesen is a városban kibontakozó haladó mozgalmakban. A húszas években szabadkőműves páholy tagja. A 48-as Függetlenségi Kossuth Párt szimpatizánsa. A Nemzeti Parasztpár 1939es megszületésénél még csak bábáskodik, később (1945-ben) már tisztséget is vállal (noha e tekintetben mindig is igen tartózkodó volt). Egyik erjesztőie, szervezőie és mecénása a város irodalmi, művészeti, zenei életének. Barátja, baráti körének tagja többek között — és nem fontossági sorrendben természetesen — Esnersit János, Könwes-Kolonics József, Barna János. Fried Ármin, Kesztner Zoltán. H. Szabó Imre, Bíró Sándor. Saitos Gvula, Márton Bálint. Beniámin Gvula. Aki csak valamermvire is ismeri a makói nrosreszszió történetét, jól tudja, mit jelképeznek ezek a nevek. Diósszilágyi Sámuelnek nem csupán orvosi, művészetpártoló és politikai vonatkozású közéleti tevékenysége hagyott nyomot a kortársak emlékezetében, hanem egyénisége is. A vallomásokból, emlékezésekből egy közvetlen, száraz, néha szarkasztikus humorú, igazságszerető férfi képe 5