Papp Zoltán: Makói történet (Egy fejezet Erdei Ferenc életéből). A Makói Múzeum Füzetei 50. (Makó, 1985)
A leendő férj
Elképzelését Kovács Imre Is támogatta. Illyés és Féja tartózkodó álláspontot foglalt el. Veres Péter viszont ellene lépett tel, mondván: „szerinte ez csak lejáratná a mozgalmat, hisz a réginél úgysem tudnanak többet mondani." De végül — épp a mozgalom esetleges szakadásától félve — beleegyezett a program átfogalmazásába, „ha Erdei mindenképpen ragaszkodna elképzeléséhez". Sárközi Györgyhöz írt leveieoen pedig így utal Erdei politikai ambícióira: „vigye Feri a Kisgazdapártba". Nyilván megfordult Erdei Ferenc fejében is a kisgazdapárthoz való csatlakozás gondolata — követve ezzel mas népi írok példáját —, a belépésre azonban (legjobb tudomásunk szerint) nem került sor. Ezt támasztja alá az a levél is, amelyet 1938. május 12-én küldött Makóról Sárközi Györgynek — a dokumentumot K. Nagy Magda adja közre 1962-ben, a Szépirodalmi Kiadó gondozásában megjelent „A Válasz" című, a folyóirat történetét feldolgozó monográfiájában —, és amelyben többek között a következőket írta: „Közreműködésem azonban nem lehet ilyen buzgó továbbmenőleg a kisgazda párttal. Makón még mindig nincs rendben a Kossuth-párti dolog, anélkül pedig én nem léphetek be. Nem mintha a Kossuth pártot valamire tartanám, hanem azért, mert a kisgazda pártban sem látok semmi fantáziát, tehát a semmiért nem csinálhatok politikai fordulatot. Mindamellett kérlek, hogy tájékoztass a tervetekről, mert együtt vagyok veletek, ha nem is olyan buzgón, mint egykor gondoltam. Az menjen teljes erővel, aki mindenáron ma is politizálni akar. Gondolom Féja és Kovács. Úgy vélem, Te és Gyula — Illyés Gyuláról van szó, P. Z. — kívül maradtok, mert egyszerűen nem látjátok értelmét a politizálásnak, én viszont rezerválom magam jobb időkre." Salamon Konrád könyvéből (A Márciusi Front. Az Értekezések a történeti tudományok köréből új sorozatának 92. kötete, megjelent 1980-ban az Akadémiai Kiadó gondozásában) tudjuk: Eckhardt Tibor (a Független Kisgazdapárt és a népi írók közeledésének, tárgyalásainak időszakában) „igyekezett Féját és Erdeit megnyerni, hogy mint a párt képviselői lépjenek fel Csongrád megyében. Féjának — látva, hogy a Márciusi Front, mint mozgalom a végét járja — tetszett az elképzelés. Erdei azonban nem lelkesedett érte, így a terv kútba esett, amiért Eckhardt meg is neheztelt rájuk." A szerző ehhez a lábjegyzetben még a következő kiegészítést fűzi: „Féja Géza úgy emlékezik, hogy Erdei döntését befolyásolta a makói Kossuth Párt elutasító véleménye is". Mindez lényegileg egybevág az eddig elmondottakkal, feltételezettekkel. Legföljebb annyi kiegészítésre szorul, hogy Salamon valószínűleg téved, amikor Csongrád megyei kép viselő jelöltséget emleget. Aligha elképzelhető, hogy a Csanád megyei birtokos családból származó Eckhardt a makói születésű Erdeit Csongrádban akarta volna felléptetni. Valószínűleg elírásról — vagy elhallásról — van szó. S a jelölés minden bizonnyal Csanád megyére vonatkozott volna. De térjünk vissza az időrendben következő eseményekre: április 9-i, szombati számában a Makói Független Üjság tudósítást közöl a Budapesti Büntetőtörvényszék tárgyalásáról. A tudósítás címe: „Nem vagyok bűnös — mondotta Erdei Ferenc, akit azzal vádolnak, hogy dicsérte Féja és Kovács bűnét." „A Válasz című lap múlt év decemberi számában dr. Erdei Ferenc, a Futóhomok írója, a makói kishagymás A szabadság politikája címen cikket írt, amely miatt az ügyészség a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség, valamint bűntett és bűntevő feldícsérése sajtó útján elkövetett vétség címén vádat emelt". Erdei Ferenc a következőket mondotta a büntetőtörvényszék első tárgyalásán: „Nem vagyok bűnös. Nem volt szándékomban bűncselekmény feldícsérése, de Féjával és Kováccsal szemben való közösségem alapján ki kellett jelentenem, hogy munkásságuk tiszteletreméltó és magatartásuk nem érdemel meg olyan következményt, amilyet eredményezett. Ezt az állításomat ma is fenntartom... Féja Gézának és társainak írásai a magyar nép sorsának javítását célozzák, tehát tiszteletreméltó célzattal születtek és nem érdemelnek büntetést". Az április 22-i, pénteki Makói Független Újság újra foglalkozik — ezúttal egy másik — büntetőtörvényszéki tárgyalással: „Az ügyészség vádirata szerint Illyés Gyula és társai a Híd és a Válasz című folyóiratok ezévi márciusi számaiban Mit kíván a magyar nép? címmel közzétették az úgynevezett Márciusi Front programját, amelyben a vádirat szerint olyan valótlan tényeket állítottak, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet és a magyar állam becsülését csorbítsák, kifelé sértsék. A tárgyaláson szópárbajra is sor került az elnök és Erdei között. Elnök: — Itt lényegileg az van, hogy a magyar nép kétségbeejtő nyomorúságban, szolgaságban sínylődik, amiből fel kell szabadítani. 15