Papp Zoltán: Makói történet (Egy fejezet Erdei Ferenc életéből). A Makói Múzeum Füzetei 50. (Makó, 1985)

A leendő férj

elvégzése után visszatér szülővárosába. Apja földjén, a családi kisgazdaságban dolgozik, közben rendszeresen publikál különböző folyóiratokban. (A kisebb-nagyobb összegű honoráriumok nagy segítséget jelentenek a családi költségvetés egyensúlyban tartásához.) Majd a hagymakertészek szövetkezetének könyvelője lesz. A tehetséges fiatalembert a szövetkezet — és a hagymatermesztők társadalmi egyesülete — nyugati tanulmányútra küldi. Jár Németországban, Svájcban, Hollandiában, hazajövet Ausztriába is ellátogat. A berlini állami könyvtárban újabb német nyelvű Lenin (Uljanov) -kötetet fedez fel. Ezúttal a szövetkezetekről szóló írások gyűjteményét. Hazatérve még nagyobb lendülettel veti bele magát a politikai küzdelmekbe. Makó 1935-ben a demokratikus összefogás felé tesz jelentős lépéseket. Erdei is belép a 48-as Függetlenségi Kossuth Pártba, amely az időközi városi képviselőtestületi választásokra való előkészületek időszakában egységfrontba lépett a kisgazdákkal és a szociáldemokratákkal, „s létrehozták a három ellenzéki párt közös választási intézőbizottságát. A megegyezés a későbbi együttműködést is előirányozta, s ennek érdekében 1935. december elején megindították a szövetkezett ellenzéki pártok közlönyét, az évente 8-10 alkalommal megjelenő Várospolitikai Szemlét." (Tamasi Mihály: A demokratikus összefogás sikt-re Makón — Megjelent a Makó, az első felszabadult magyar város című kötetben, 1969-ben.) Közben a hagymaszövetkezet is harcot vív a METESZ (Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete) nevű álszövetkezettel, amely kormánypárti támogatást élvez, és amely útját akarja állni a mind veszélyesebbé váló Erdei vezető szerephez jutásának. Ám a próbálkozás nem jár sikerrel: a többség 1936. március elsején Erdei Ferencet választja meg a hagymaszövetkezet ügyvezető igazgatójának. Ugyanakkor tovább irányítja a szövetkezet hagymakísérleti telepét, amelyet két esztendővel korábban ő hozott létre. Az erőtől, energiától duzzadó, rendkívül dinamikus, tetterős Erdei ebben az időben már a közcselekvés több síkján tevékenykedik. Kövessük még egy darabig a hagymaszövetkezeti ténykedésének eseményeit. Annál inkább, hiszen a most következő események már a Diósszilágyi Évával való megismerkedést követő időszak részei. 1937. február eleje fontos dátum a fiatal Erdei életében. Ekkor kerül ugyanis sor arra a közgyűlésre, amelyben — demokratikus választás során — kibuktatják a hagymaszövetkezet vezetőségéből a kon12 zervatív, kormánypárti tagokat. Haladó gondolkodású, a kishagymások érdekeit mindig szem előtt tartó emberek kerülnek a helyükre. (Köztük Szabó János és Diós Sándor tagjai az illegális kommunista pártnak.) Erdei nagyon pontosan körvonalazza szövetkezetpolitikai elképzeléseit. A Válasz című folyóirat 1937. évi 6. számában így ír: a makói hagymakertészek szövetkezete „A hagymakereskedők szindikátusával szemben mint termelőszindikátus működik, belefolyik az ármegállapításba és pontonként ellenőrzi a kereskedelmi munkát: földet bérel a tagjainak, hagyma- és burgonyanemesítő telepet tart fenn, és termelőeszközöket szerez be, ezenkívül pedig bizományi értékesítést tart fenn L'-dapesten." Ez világos beszéd. Ám nem csupán a hagymakertészek számára. Értik a „túloldalon" is. Nagyon érdekes kettős folyamat kibontakozásának vagyunk tanúi ezekben a hónapokban. Egyrészről Makón fokozatosan megerősödik a progresszió, másik oldalról viszont támadásba lendül a hatalmi gépezet is. A fő célpont természetesen a hagymaszövetkezet és elsősorban annak mozgatója, Erdei Ferenc. A H. Szabó Imre szerkesztette Makói Független Űjság — e kisgazdapárti (de Kossuth párti befolyás alatt is álló), ellenzéki sajtóorgánum is a fellendülés időszakának „terméke" — 1937. június 22-i számában lakonikus tömörségű, ám épp ettől még drámaibb híradás jelent meg: „Megszületett a hagymaegykéz. A vöröshagyma exportjára három évre kizárólagossági jogot kapott a METESZ." Pontosan időzített akció volt. A hagymakertészek szövetkezetét válaszút elé állította: vagy meghúzzák maguk felett a lélekharangot, elesve a hagymaértékesítés lehetőségétől, vagy ... Vagy kibuktatják Erdeit és leghaladóbb társait a vezetésből. Erdei a Makói Független Újságban nyílt levéllel fordul a kishagymásokhoz, közvetítésükkel pedig természetesen az egész város közvéleményéhez: „Oly kézzelfoghatóan egyszerűvé vált most a kérdés, hogy csak a vak nem látja a választanivalót, és a gyáva nem meri a feleletet megadni. Teljes hatalommal monopóliumot kapott a METESZ a hagymaértékesítésre, és egykézüzeméből teljesen kizárták a hagymakertészek szövetkezetét. Erre a szövetkezet megriadt vezetői kérésre fogták a dolgot, és bebocsáttatást kértek. A METESZ vezérlői pedig azt felelték: amíg az a dr. Erdei ott van a hagymások között, addig ne «z-árrptcon kedvelésre a szövetkezet. A szó fogott, s a híres hagymásvezérek