Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)
Dr. Bátyai Jenő: Utószó
zás megelőzésére és a termésnövelés érdekében megoldották a dughagyma hőkezelését, amelynek nagyüzemi módszere és eredményessége ma már elismert. Az étkezési hagymatermelés gépesítésében is nagy lépéseket tettek: a dughagymaszórógéppel a hagymarendreszedőgéppel és a rendfelszedőgéppel az élőmunka ráfordítást jelentősen csökkentették. Nagyüzemi szinten alakult ki az ún. gépes technológiai eljárás, amelyet jelentősebb vetésterületen — mintegy 150 ha-on — 1972-ben vezetett be Makón, a Lenin Termelőszövetkezet. A kutatási eredmények és az első nagyüzemi tapasztalatok felhasználásával a következő évben megkezdődött a nagyüzemi termesztés elterjesztése. Öt mezőgazdasági termelőszövetkezet és a vállalat részvételével 1974-ben alakult meg Makón a hagymatermesztési zárt rendszer, amely még ugyanabban az évben 27000 tonna „gépes" vöröshagymát szállított a ZÖLDÉRT Vállalat raktáraiba. A korszerű betakarítógépek csak akkor terjedhettek el, amikor a vegyszeres gyomirtás már kielégítő eredményt hozott. A hagyma vegyszeres gyomirtása lényegében a nyugat európai államokban is alkalmazott herbicidekre épül azzal az eltéréssel, hogy a tájkörzetre jellemző gyomflórára és az öntözés nélküli száraz termesztési viszonyokra kombinatív eljárást dolgoztak ki. Ennek leggyakrabban használt módszere a preemergensen alkalmazott linuron és propaklór hatóanyag tartalmú készítményeknek a tenyészidőben külön-külön vagy kombináltan történő alkalmazása, a gyomflóra megjelenésétől függő gyakorisággal. Ezek a készítmények a belga eredetű Ramród 65 WP, a magyar gyártmányú Satecid 65 WP és az 50% linuron tartalmú Afalon. A korszerű, gépesített technológia nagyobb átlagtermést eredményez, amelynek megóvása azonban új követelményeket támasztott. A gombabetegségek közül legjelentősebb a hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor). A védekezésre ditiokarbomát hatóanyagú Zinebet és Mankocebet használnak a tenyészidő alatt, az időjárástól függően 6—12 alkalommal. A permetezőanyag kijuttatásához merev szárnyú repülőgépeket alkalmaznak. Jelentős lehet a többi gombabetegség kártétele is. Közülük hazánkban a fuzáriumos vagy üstökgombás rothadás, a szürkepenészes nyaki rothadás és a fehérpenészes rothadás a leggyakoribb. Az előbbi kettő kártétele már a szabadföldön is jelentkezhet. Kártételük azonban inkább a raktárakban veszélyes. Teljes védekezési sikerről még nem beszélhetünk. A szántóföldi kórokozó mikróbák a raktárba kerülve is megtalálhatják a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Ilyenek pl. a hagyma esetében a Pseudomonas cepacia és a Pseudomonas marginalis baktériumok, illetve a Fusarium oxysporum f. cepae és a Botrytis allii, valamint a Botrytis cinerea gombák. Ezeket specifikus hagymakórokozóknak kell tekintenünk. E kérdéskörnél azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mikróbák ellenállóképessége fokozódik, ha a termőföldekben esetleg több éven át azonos növényfajtát termelnek. Ilyenkor ugyanis a talajlakó mikroorganizmusoknak rezisztensebb válfajai alakulnak ki, amelyek a szokásos gátlószerekkel 43