Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Kísérletek és eredmények - A kertészek föladata

A makói hagyma megismerése Eddigi munkánk legteljesebb eredménye a makói hagyma megismerése. Kezdődött ez a munka akkor, amikor 1935-ben meghatároztuk a makói fajtát, s folytatódott minden évben hol egyik, hol másik tulajdonságának az alaposabb kiismerésével. Most már elmondhatjuk, hogy a többi fajtákkal összehasonlítva is alaposan ismerjük a hagymánkat,-'.tudjuk, hogy micsoda most és azt is el tudjuk képzelni, hogy mi lehet belőle, ha kísérleteink sikerrel járnak. Amiket itt elöljárójában elmondtunk, az már mind Kísérleti Telepünk munkájának az eredménye. A kertészek föladata Ennyit végzett eddig a Kísérleti Telep. Mindezt nem tudta volna elérni a kertészek segítsége és eddigi eredményei nélkül, azonban a Kísérleti Telep munkája mellett ezután is komoly feladatai vannak ezen a téren minden hagymakertésznek. Külön is nemesíteni ez az egyik teendője továbbra is minden kertésznek. Mert a legegyszerűbben termelő hagymásnak is lehetősége van arra, hogy eredményes nemesitői munkát fejtsen ki. Javítani kell a hagymáját mind negativ, mind pozitív irányban. A kertész nemesitői munkája a tenyészanyag, tehát a magnak való hagyma: kellő kiválasztásában álló. Évről-évre jobbá teheti a hagymáját, ha a kiválasztásnál helyesen jár el. A következőkről van itt szó. Okvetlenül meg kell tennie azt, amit föntebb negativ kiválogatásnak neveztem. Itt arról van .

:szó, hogy minden fajtaszennyezést és fajtaromlást üldöznie kell. Tehát ugy kell termelnie a magot, hogy abba semmi olyan ne kerüljön, ami alkalmas lenne a hagyma minőségének a rontására. Legelőször is ki kell pusztítania a hosszú és a lila hagymákat. Szigorúan vigyázni arra, hogy ilyen ne kerüljön a magnak való tóé, úgyis éppen elég ilyen alak van hagymánk vérében, .a legszebb hagyma utÓcjai között is ütköznek ki ilyenek. S ha azt akarja, hogy hagymája ne könnyen csírázó, hanem jól elálló legyen, ne ültessen el magnak kicsírázott maghagymát. De olyat sem, amely megpuhult, vagy kiürült. Lehet, hogy jó mag terem az ilyenről, azonban utódai is hajlamosak lesznek a korai kihajtásra és igy eléri azt, hogy hagymáját nem tudja kellően eltartani. Végül pedig nem szabad „rövid uton" termelnie magot. Tehát sem ugy, hogy a dughagyma nagyját ülteti el magnak, sem ugy, hogy a rakott hagyma bördőjéről szedne magot. Igaz, hogy a dughagyma nagyjáról nagyon szép mag terem, azonban az ilyen magtermés kétéves fejlődésü és ennek utódai hajlamosabbak a bördőzésre, mint a rendes hároméves módon termetté. A rakott hagyma bördőjének a magja meg különösen ilyen s ezen felül nem is kifejlett mag, mert apró dughagymáról és végeredményben csenevész bördőről való. Mindezeket okvetlenül és minden körülmények között szem előtt kell tartani a hagymakertészeknek. Akinek azonban ennél több az igyekezete, az 36