Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Kísérletek és eredmények - Termelési kísérletek

ejtjük, tehát ilyen módon egy egységes és tulajdonságaiban megöröködő nemesitett anyagot kapunk kézbe néhány nemzedék — ennyiszer háromév — után. Ez már hosszadalmasabb módszer, de csak ilyen uton remélhetjük, hogy egyszer elérjük a korábban érő és a nagyobb hozamú makói hagyma előállását. Más módszerekkel nem is foglalkoztunk 1938-ig. Ekkorra azonban kiderült, hogy a makói hagyma olyan vegyes anyag, amelynek az utódai még a legszigorúbb kiválasztás mellett is nagyon szétbomlanak, tehát szükséges a finomabb kísérleti módszerek bevezetése. így tértünk rá ebben az évben az egyedi kiválasztásra, vagy pedigré tenyésztésre. Ez annyit jelent, hogy egyetlen egy anyahagymával indulunk el, s ezt minden idegen termékenyüléstől mentesen tenyésztjük, hogy utódait tiszía vérben figyelhessük meg. Ezen az uton majd ki fog derülni, hogy melyek azok a hagymák, amelyek nemcsak egyszeri alakjukban, hanem utódaikban is állandó tulajdonságúak, s akkor már nem is kell mást tenni, mint a legjobb tulajdonságú ilyen tiszta vérű anyagot elszaporifani. Természetesen kérdés, hogy a beállított néhányszáz hagyma után lesz-e olyan, amely tiszta vérben képviseli a megkívánt tulajdonságot. Ha ilyet nem találunk, illetve a szükséges tulajdonságokat külön-külön leljük föl, akkor a legsikeresebb, de a legnagyobb gonddal járó nemesítő módszerhez, a keresztezéshez kell folyamodnunk. Idegen fajták és a keresztezés Mindeddig csak a makói hagymát tenyésztettük Telepünkön. Az a föltevésünk, hogy a makói hagymában jelen vannak azok a változatok, amelyek alkalmasak a makói hagymaanyag megjavítására, csak ki kell választani őket és elszaporitani. Lehetséges azonban, hogy ez a föltevésünk nem áll meg. Elképzelhető, hogy nem találunk olyan tisztavérü törzseket, amelyek sokkal jobbak, mint a közönséges anyag. Ebben az esetben szükség lesz arra, hogy alkalmas idegen fajtákkal keresztezzük a makóit. Ezt azonban a végére hagyjuk. Addig, ameddig ez ki nem derül, a tiszta makói vérnél maradunk — hiszen van ebben úgyis elég idegen — és inkább az idegen vér kiküszöbölésére törekszünk inkább, mint a behozatalára. Ha azonban az derül ki, hogy erre szükség van, akkor a makóival való keresztezésre majd fölhasználunk valamilyen alkalmas idegen fajtát a szükséges gondosság mellett természetesen, mert különben több lenne a kára, mint a haszna. Így állunk a fajtakérdéssel. Nem kisebb kérdéseink merültek azonban föl a termelési eljárás ügyében sem. Termelési kísérletek Amig csak a makói hagymát láttuk magunk előtt, azt hihettük, hogy csak ugy lehet termelni hagymát, ahogy Makón csinálják. Külföldi termelővidékek tanulmányozása azonban felnyitotta a szemünket ebben a tekintetben. Rá kellett jönnünk, hogy a hagymát rendkívül változatos módokon lehet termelni, s ezek közt nagyon is különleges eljárás a makói. Márpedig sok min31