Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Amit a makói hagymáról tudni kell! - A makói hagyma titka: a termelési eljárás

sokkal erőteljesebb lesz. Érése ugyan később következik be, oiint a szárítatlané, azonban növekedése jóval erőteljesebb lesz és végül a hagymája nagyobb. Nyilvánvaló tehát, hogy a szárítás nemcsak a virágzást akadályozza meg a nedvtartalom elvonásával, hanem olyanforma hatást is idéz elő, mint a melegházi tenyésztésben a pikirozás. Ott is a kikelő növényt kiszedik, gyökerét lecsípik, s aztán újra elültetik, miáltal visszamarad egyidőre a fejlődésben, később azonban annál nagyobb mértékben fejlődik. Vagy hasonló hatású a közönséges palántálás is. Az általánosabb érvényű magyarázata ennek a jelenségnek abban van, hogy ha fejlődése kezdetén bármi módon' visszatartjuk fejlődésében a növényt, később annál nagyobb erővel indul növekedésnek, s nemcsak behozza a hátramaradást, hanem még tul is fejlődik azon, ahová háboritás nélkül fejlődött volna. A dughagyma szárítása tehát ilyen kettős következménnyel jár. Egyrészt lecsökkenti a bördőzést, másrészt dúsabbá teszi a fejlődést. Ha most már azt is hozzá vesszük ehhez, hogy eleve nagyobb dughagymáról van szó, amely magában véve is erősebbé teszi az ültetvény fejlődését, ugy megérthetjük, hogy a makói szárítással való dughagymás termelés mért olyan sikeres. Valóban e részben a makói termelés páratlanul ötletes és eredményes, csak éppen költséges és bónyadalmas is egyúttal. A tiszta betakarítás A makói termelési eljárás harmadik döntő mozzanata az a fölszedés és betakarítás körülményeiben van. Mindenütt, ahol magról termelik a hagymát az érés ősszel következik be, s akkor sem egyenletesen és teljesen, tehát a hagymát nem ugy szedik föl mint Makón, hanem szárastól együtt hordják a raktárba és csak szállítás alkalmával tisztítják meg. De még dughagymás termelés mellett is a legtöbb helyen — igy Pfalzban és a Balkánon is — szintén szárastól szedik föl a hagymát, nem várván meg a teljes beérést a földben és igy is raktározzák el. Ezzel szemben a makói kertész tökéletesen be hagyja érni a földben a hagymát és ugy szedi föl, hogy rögtön letépi a szárát és kevés száradás után a héját is ledörzsöli, tehát piacrakész állapotban viszi a raktárba. Ez a kezelési különbség nemcsak egyszerű részletbeli eltérés, hanem igen jelentékeny hatású termelési fogás. A makói hagyma különösen és egyedülállóan mély hagymavörös szinét és héjának ragyogó fényességét végeredményben ennek az eljárásnak köszönheti. A talajnak és a fajtának is szerepe van itt, azonban ezeknek a tulajdonságoknak a teljes kifejlődése, mégis az ilyen kezelésen fordul meg. Igaz viszont, hogy hátrányai is vannak az ilyen eljárásnak. A tiszta raktározás mellett sűrűbben esnek egymáshoz a hagymák és kevesebb levegőzésük van, mitha héjastól, szárastól raktározzák el, azonban alkalmas elhezéssel ezt a hálrányt csökkenteni lehet. Ha megfelelő vékony rétegben helyezzük el a hagymát és levegőzését biztosítjuk, ugy a makói hagyma sem romlandóbb, mint más vidékek termése. Termelési eljárásunk mérlege Ä makói termelési eljárás mindhárom számbavett sajátsága bónyolultabbá és költségesebbé teszi a hagymatermelést, mint más közönségesebb és. 16