Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)
Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Amit a makói hagymáról tudni kell! - A makói hagyma titka: a termelési eljárás
a másik nagyobbtermetü, nagyjában gömbalaku. vaskosabb hagyma, ezt viszont a Rozsnyaiak kezén találtuk elsősorban. Az első inkább a keleti és a déli hagymák hatását, az utóbbi inkább a nyugatiakét mutatja. A látottak után az előbbit Erdei-féle, az uióbbit Rozsnyai féle változatnak neveztük és megállapíthattuk, hogy a mostani makói hagyma nagyjában e között a két változat között oszlik meg. Ugyanakkor találtunk azonban egy különösen szép változatot, amely a kettőnek az egyesítése és különben is nagyon szép, egyöntetű és bötermő anyag, s azóta ezt tartjuk a legjobb makói hagymának és ezt is szaporítjuk nagyobb mértékben kísérleti telepünkön. (Böde Józsefé.) A sokféle idegen vér végeredményben jót tett a makói hagymának gazdag változatokat tartalmazó tájfajtává tette, azonban két rossz tulajdonságot is kaptunk a sok jó közt: a lila szint és az orsószerü hosszas alakot. Mind a két tulajdonság üldözendő, mert a makói hagymába sehogysem illik bel . Szerencsére gyakran egyik sem fordul elő — bár a hosszú alak nem ritka — azonban előfordul mindakettő s ez már nem a fajta gazdagodása, hanem fajtaszennyezés. Két fontos tényező ilyen vegyes és összetett anyag a makói hagyma, mint növényfajta, mégis, mint áru a piacon nagymértékben egységes és annyira jellegzetes, hogy semmi más fajtával nem lehet összetéveszteni. Oka ennek nem más, mint a sajátságos makói termesztési viszonyok. Elsősorban pedig a klima és a föld. A száraz alföldi időjárás teszi, hogy a mi hagymánk az összes többieknél tömörebb, szilárdabb és keményebb, minélfogva mindegyiknél jobban szállítható. Földünk pedig különösen élénk és mély hagymavörös színét adja meg hagymánknak, ami még különösebben a makói hagyma sajátja, mint a szilárdság. Az éghajlat ugyanis nemcsak Makón ilyen, hanem az egész Alföldön, tehát végeredményben más részén is lehetne hasonló hagymát termelni. Hasonló szint azonban sehol sem lehet elérni. Nem tudjuk pontosan, hogy mi segiti elő ennek a szilinek a kialakulását, bizonyos azonban, hogy más vidékén az Alföldnek sokkal fakóbb és halványabb lesz a makói hagyma. Ez a két tájbeli tényező azonban csak a kisebbik oka annak, hogy hagymánk kevert vére ellenére is egyöntetű áruként jelenhet meg a piacon. A nagyobbik egységesítő ok a különleges makói termelési eljárás. A makói hagyma titka: a termelési eljárás Hagymánk nem tiszta és élesen elhatárolható fajta a többiek között, azonban a makói termelési eljárás egyedülálló az összes többi termelési módszerek között s végeredményben ez teszi a makói hagymát olyan különlegessé a világ összes hagymái között. Három különlegessége van a makói termelőmódszernek: a dughagymás termelés, a dughagyma szárítás és a tiszta betakarítás. Nézzük ezeket sorjában. A dughagymás termelés Dughagymáról másutt is termelnek hagymát a világon, bár igy sokkal kevesebbet mint magról. Már tudjuk, hogy mit jelent ez. Kétéves helyett 14
