Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája - Amit a makói hagymáról tudni kell! - A makói hagyma: tájfajta

ma kifejlődésére. Legfeljebb annyit tesznek meg némely termelővidéken, hogy a hagymamagot tél végén, kora tavasszal magágyakba vetik s onnan palántálják ki az állandó helyére. A világ hagymakereskedelmének túlnyomó nagy részét, mintegy 90 százalékát igy dughagyma nélkül termelik, egyikhelyt közvetlen magvetéssel, másikhelyt palántálással. Közvetlen magvetéssel termelik Németországban és Hollandiában, viszont palántálással Spanyolországban és Olaszországban. A dughagymás termelés a szárazabb országokban szükséges, tehát Magyarom szágon és a Balkánon. Vagy akkor, ha korábban érő hagymát akarnak, mint például a Rajnavölgyben Németországban (Pfalz.) Ha más-más hagymafajta honos is ezeken a termelőhelyeken, ez azért nem jelenti azt, hogy egyik külön palántálással, másik magvetéssel, harmadik meg dughagyma utján termő hagymafajta. Minden hagymafajta mind a három módon termelhető, csak egyik egyik uton, a másik a másik uton termelhető jobban. Ennyit legalább tudni kell a hagymáról általában és a különböző idegen hagymafajtákról, hogy megértsük mindazt, amit a makói hagymáról tudni kell. A makói hagyma: tájfajta Nem olyan mint például a Németországban termelt, de az egész világon elterjedt zitaui. Annak minden feje olyan, mint a többi s az utódai is bizonyos, hogy éppen olyanok lesznek, mint az anya hagyma. Az tehát tiszta, telivérü fajta, A makói hagyma ellenben nem egyöntetű — emlékezzünk az 1935-ben rendezett első nagy kiállításunkra, amikor 1000 kertésznek a hagymáját tettük egymás mellé — mindegyik feje hasonló a másikhoz, de nem pontosan ugyanolyan és mindig el lehetünk készülve rá, hogy az utódai is sokfélék lesznek. Ha a piacon a zsákból kiöntik akkor meg lehet ismerni, hogy makói hagyma, mert különbözik minden más fajtától és nagyjában egyforma is, azonban, ha egyenkint megnézzük, ugy kiderül, hogy nagyon sokféle vér keveredik benne. Tehát tájfajta. Különböző vér keveredik benne, de a makói föld és éghajlat, s az itteni termelési eljárás annyira együntetüvé és minden mástól megkülönböztethetővé teszik, hogy külön fajtának tekintsük. Milyen elemekből áll? Ha pedig nem egységes vérű tiszta fajta, akkor tudni kell, hogy milyen elemekből tevődik össze. Alapanyanyaga a régi makói hagyma. Ahogy van egységes fajtájú de gondosan ki nem tenyésztett parlagi ló, vagy parlagi baromfi, vagy magyar marha, mint ősi magyar fajta, ugy volt bizonyosan ősfajta makói hagyma is. Hegy ez a hagymafajta pontosan milyen volt, azt még nem tudjuk. Bizonyos az, hogy a keleteurópai hagymák családjába tartozó kisebbtermetü, kemény hagyma volt élénkebb világos szinnel. Az alakjára vonatkozólag már nem lehetünk ilyen biztosak. Többek emlékezete szerint inkább lapos volt, mint hosszas, alul hegyesedő, fölül pedig laposan gömbölyödő (lánycsöcsü). Erre mutat az, hogy az összes tenyésztésünkben levő hagymából kiütnek az ilyen 12