Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)

KRISZTUS-LEGENDÁK - Krisztus és a vihar - Krisztus köve

nagyra mégnyőtt. És akkó most gyiin a kúdús, no bújjon é. Ebújt a teknő alá, és a lapátot alá tétté, és ráfeküdt. így vált teknősbékává, mer becsapta a Jézuskát. Nem adta oda a cipót. (Lálity Péterné, Csanádpalota) Változat Mikor az Úr Jézus a fődön járt, bement égy házhon, és kért égy szelet kenyeret. És azt mondta az asszony neki, majd sütök kenyeret és égy kiscipót. Sütök és majd gyüjjön vissza. Na az Úr Jézus elmönt. Visszamönt. A kenyér mögnyőtt nagyra, és az Úr Jézusnak nem adta oda. Elbútt az asszony a teknyő alá, és akkor lőtt a tekenyős­béka. (Oláh Mihály né, Makó.) Krisztus és a vihar Mikor az Úr Jézus a fődön járt, oszt nagy viharok vótak, akkó méggyútt égy ház. Azt mondta az Úr Jézus Szent Pétérnek, hogy Péter, látod, nem gyútanak az em­berek világosságot a villámlásnak, majd én gyútok nekik. Akkó méggyútt a ház. Aszongya, látod, Pétér, hogy szaladoznak most az embérék körű-körű a házon a fé­nyéssígbe, de ők nem gyútanak énnekém. Mer én az én anyámtúl azt hallottam, amikó villámlik, zeng vagy szentélt gyertyát vagy lámpát gyútsak még. (Kovács Istvánné, Csanádpalota.) A remete és az angyal AaTh 759 Mikor az Úr Jézus a fődön járt, és mentek vóna átal égy hídon, égy kisgyerek mént. Oszt kérdézte az Úr Jézus, hogy hun kéli itt elménni, a kisgyeréktül. A kisgye­rék utat mutatott nekik. Oszt mikó a hídra értek, akkó belelükte a kisgyerekét a folyó­ba. Mán az Úr Jézus lükte bele. Azér, hogy angyal légyén belülle. Pétér kérdézte az Úr Jézust, hogy ez utat mutatott nekünk, hát mié lükte bele. Az Úr Jézus még azt felelte azé mer ez most angyal lesz, felnőtt korába apagyilkos lett vóna. (Varga Istvánné, Apátfalva.) Változat Mikor az Úr Jézus a földön járt, akkor nagyon szomjas vót. Oszt kért ott min­dénkitül vizet, oszt sénki sem adott neki. Égy kisgyerek adott neki. Oszt akkó ahogy méntek a hídon, léesétt bele a kisgyerék. Oszt az Úr Jézus mégfogta a lábát, oszt be­lelökte. Aszonta neki Szent Pétér, Uram-Teremtőm, mié tétted ezt? Milyen jószívű vót, adott vizet. Aszongya, azé hogy ékárhozott vóna, ha tovább élt vóna. (Haluska Józsefné, Csanádpalota.) Krisztus köve MNK 762 Az Úr Jézus mikó a fődön járt tanákozott égy asszonnyá, de a mejje fájt az asz­szonynak. Bemönt égy házhon. Adtak neki szállást, gyékényponyvát, kűpárnát, tü­söktakaródzót. Na, annak az asszonynak fáj lött a mejje. Oszt akkó mönt, hogy hun 36

Next

/
Thumbnails
Contents