Polner Zoltán: Koronával koronázzák. Makó környéki népi imádságok és Krisztus- legendák. A Makói Múzeum Füzetei 48. (Makó, 1985)
BEVEZETŐ
nemzeti ragyogásában fölmutathassa. A Siralom nemcsak első nemzeti versünk, de a tökéletes fordítást példázó első nyelvi műhely is. A tudósok vizsgálata eddig többnyire a Világ világa,/Virágnak virága rím vizsgálatára terjedt ki az Ómagyar Mária-siralom kapcsán. Pedig az alliteráló két sor ténylegesen a Fiú megszólítása, fájdalmas megkérlelése. Majd az azt követő két betűrímes sor tudósít a fájdalmas eseményről: Keservesen kínzatul, Vas szegekkel veretel. Ez pedig már szenvedéstörténeti motívum a javából. Az archaikus népi imádságokban Máriát, a szülő Anyát serkenti föl a könyörgő áhítat, mert „megfogták Krisztus Urunkat", megjelenítve annak belső feszültségét. A drámából monológba átváltó belső monológ is sok hasonlóságot mutat. Az érzelmi töltésű fölkiáltás valóságos tényeken alapuló látomásba csap át. Zsidó, mit téssz, törvénytelen, Mert fiam hal bűntelen. Fogva, húzogatva, öklelve, kötve ölöd. (Ómagyar Mária—siralom) Az imádságtöredékek pedig legtöbbször az alábbi kezdősor (Kelj föl, Mária, kelj föl) után sorakoztatják föl a Siralomhoz hasonló látomást: Kelj fő, Mária, kelj fő, mögfogták Krisztus Jézust. Vaslophon kötötték, vasustorral ustorozták, dárdával szurkálták. Égy csöpp vére elcsöppent, az angyalok főszödték, kehelybe öntötték. (Bálint Gyuláné, Földeák.) Mind a Siralomból, mind pedig a népi imádságokból kimutatható a monologue intérieur látomásokkal-párbeszédekkel-érzelmi fokozásokkal gazdagon átszőtt logikusan építkező szerkezete. Az ilyen egyezések korrelációja nem lehet véletlen! Ezután az imádságokban — az Ómagyar Mária-siralom jelzett két sorához hasonlóan — szintén (!), a megtöretés, a szenvedés motívumai következnek. A Fiú, a népi imádságokban Jézus, szenvedését megjelenítő rímes sorok mindig és mindenkor a megszólítás, a figyelmeztetés után következnek. Arra egyetlen példa sem akadt, hogy a szenvedéstörténettel átitatott sorok esetleg máshol kapcsolódnának a népi imádságok könyörgő soraihoz. Olyan alkotói-költői szerkezeti sémáról van tehát szó, amely mindkét műben azonos. 7
