Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Március 9-én nyílik meg a makói múzeum régészeti és néprajzi kiállítása - József Attila kéziratait, emléktárgyait gyűjti a makói múzeum

Március 9-én nyílik meg a makói múzeum régészeti és néprajzi kiállítása Haladni vágyó makói értelmiségiek már halvan évvel ezelőtt megalakították a Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulatot, a régi Csanád megye múltjának fölkutatására. A kedvezőtlen társadalmi viszonyok azonban hamarosan befullasztották a kezdeményezést, s a társulat 1903-ban már meg is szűnt. Jóval később, 1936-ban alakították meg újra, s ekkor célul tűzték ki egy megyei múzeum létesítését. A szegedi egyetem Régiségtudományi Intézetének kiküldött kutatói — Banner János, Bálint Alajos, Párducz Mihály és munkatársaik — ebben az időben Makón és környékén ásatásokat folytattak, melyek közül különösen a mezőkopáncsi és kaszaperi középkori faluk és temetők föltárása vált a tudományban híressé és országszerte kezdeményező jelentőségűvé. A gazdag leletek a makói régészeti társulatéi maradtak, azonban — hiába volt néhány lelkes múzeumbarát fáradozása — a fölszabadulás előtt sem hely, sem pénz nem volt arra, hogy ezt az értékes anyagot megfelelő módon kiállítva, a széles néptömegek művelődésének és nevelésének szolgálatába állítsák. Csak a fölszabadulás után jóval, 1950-ben vette gondozásába a gyűjteményt, és szervezte múzeummá a Múzeumi Központ, s miután a városi tanács végleges épületet adott számára, most 1952-ben vált lehetővé, hogy 12 000 forintos költséggel megrendezhessük a múzeum fölszabadulás utáni első állandó régészeti és néprajzi kiállítását. A modern, ízléses kiállítástechnikával készülő múzeumot március 9-én, Rákosi elvtárs születésének 60. évfordulóján a Múzeumi Központ képviseletében dr. Párducz Mihály, az Országos Magyar Történeti Múzeum osztályvezetője, a makói járási tanács nevében Földházi Imre tanácselnök nyitja meg. Ezzel a múzeum betölti a kultúrforradalomban reá váró szerepét; nemcsak megőrzi, de a népművelés szolgálatába is állítja a történeti múlt tanulságait, a dolgozó nép életét és a társadalom fejlődését szemléltetően bemutató múzeumi tárgyakat. Viharsarok, 1952. február 28. József Attila kéziratait, emléktárgyait gyűjti a makói múzeum Harminc esztendeje, 1922 végén jelent meg Szegeden a magyar munkásosztály, az egész nemzet nagy költőjének, József Attilának első verseskötete, Szépség koldusa címmel, a másik nagy haladó szegedi költőnek, Juhász Gyulának pártfogásával 3