Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

A makói múzeum sorsa. Hozzászólás

dorn, jó embereK vagytok, nem bántalak benneteket. De ha már megjelentél, — íme, hálóba kerültél. Tieidet kézcsókkal, cirókálással köszöntve, Árminnal és polgármester urunkkal együtt szíves szeretettel üdvözöl: Sz. 1921. III. 8. Móra Ferenc * Sz. 192[1J. IV. 26. Kedves Samukám, szó ki nem mondhatja, mekkora respektussal nézünk innentrül Makóra, a háláról nem is beszélve. Te, nem ti hárman adtátok össze azt a borzasztó sok pénzt, amit ma kaptam ? Aztán szegény polgármester urat nem veti ki Makó magából, hogy ilyesmiben serénykedik? No bizony nekünk Szegeden nem kellene az ilyen ember. Nagyonnagyon meleg köszönetemen mindhárman osztozzatok meg. Az új hat kötetet már csomagolja Sebestyén. Én pedig ide csúsztatok egy gyűjtőívet az olcsó, 60 koronás, bővebb és külsejében is igen tisztességes kiadásra. Nem mohóságból, hanem ha netalán akadna, aki szeretné a verseket megszerezni a versek kedvéért (mert ilyen csuda is akad), de nem bírja el a 300 koronát. Természetesen csak azzal a kikötéssel küldöm, hogy se arcátlanságnak ne vegyétek, se a legkisebb gondot se csináljátok belőle magatoknak. Őrült hajszában élek különben és visszasírom 1919. és 1920. boldog napjait, amikor destruktív voltom gerendája miatt kerültek a honfitársak. Ma már megint borzasztó szeretnek, éppen azért, mert nem változtam meg, — és százfelé ráncigálnak. Károly napok óta tanulmányozza A szabadkőművesség titkai című két nagy kötetes szenzációt, de még eddig egyetlen szenzációt se talált benne. Ellenben megtaláltunk benne titeket, makóiakat és jó volt legalább így együtt lenni egy kicsit veletek. öreg Friedünkkel és Petroviccsal együtt meleg köszöntéssel ölel két igaz keresztény, Móra és Sebestyén Magyar Nemzet, 1962. március 27 A makói múzeum sorsa Hozzászólás Tán nem tűnik föl szerénytelenségnek, ha jogot formálok a hozzászóláshoz a makói múzeummal kapcsolatosan a Hírlap hasábjain elkezdődött vitához. Az olvasók közül bizonyára sokan tudják, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1952-53ban, a makói múzeum vezetője voltam. E minőségemben éppen reám hárul Bogdán Józsefnek, a Hírlap április 11-i számában kifejezett rosszallása: én rendeztem együtt József Attiláról és a hagymatermesztésről kiállítást az addig csak papíron létező múzeumban S ma is az a véleményem, hogy helyesen tettem. Nem is igen értem, miért követel Bogdán József külön József Attila- és külön hagymamúzeumot, amikor az azóta eltelt évtized azt bizonyította, hogy az illetékesek — nem keresem, helyben 64