Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)
A festő és a költő barátsága. Rudnay Gyula és Juhász Gyula leveleiből
A festő és a költő barátsága Rudnay Gyula és Juhász Gyula leveleiből Három esztendeje, 1957. január 4-én hagyott itt bennünket a magyar realista festészet nagy művésze, Rudnay Gyula, akinek piktúrája eltéphetetlen szálakkal kapcsolódik Hódmezővásárhelyhez, a vásárhelyi festészet nagyszerű hagyományaihoz. Ezeket a kapcsolatokat Kiss Lajos Vásárhelyi művészélet című könyve (1957) a kortárs emlékeit és a kutató adatait párosítva, gazdagon föltárta. Az évforduló kapcsán mi a jeles festőnek Juhász Gyulával, az immár klasszikus magyar költővel való barátságára, harcostársi kapcsolatára vonatkozó dokumentumokat idézünk. A festő és a költő levélváltása egyaránt jellemző mindkettejükre, a magyar realizmus festői és lírai tradícióinak e két nagy örökhagyójára. 1925-ben Rudnay Gyula és tanítványai — a lelkes műbarát ügyvéd, Juhász Gyula barátja és József Attila pártfogója, Espersit János kezdeményezésére — nyári művésztelepet létesítettek Makón. Tizenhat festőművésznövendék — köztük Barcsay Jenő, Istókovits Kálmán, Vén Emil — festegetett heteken át a Maros-parton és az alföldi parasztváros jellegzetes fertályaiban: Cigánybécsben, Honvédban. Ekkoriban született a költő és a művész barátsága, s barátságukból a Rudnay Gyulának című vers, mely először a Magyarság 1925. május 17-i számában jelent meg. Dicső cigánya színnek, fénynek, árnynak, Magyar borúnak és magyar derűnek, Gazdag szegénység áldott orgiája A képeid, hol álmok hegedülnek. A földet érzem, mely viharban ázott, Az eget érzem, mely bizton hajol ránk, A régi gyászból születő világot. A lelkedet, édes-bús Magyarország! Rudnay a verset ezzel a levéllel köszönte meg: Kedves Gyulám! Nagyon meghatott a „Magyarság"-ban ma megjelent nekem szóló versed. Fogadd meghatódottságom soraimban foglalt jeleit. Áldjon meg a mi Nagy Urunk, Kedves Gyulám... S hálásan köszönöm nagy kincsed, amit reám pazaroltál — ami ismét felemel, a sokszor elesettet. A közel jövőben, makói utam alkalmából, ha csak egy pár órára is, felkereslek Szegeden, hogy megszoríthassam meleg barátságommal testvériesen — testvéri kezedet. Igaz szívből ölel Rudnay Gyula Kelt Budapest, 1925. év — május 18-án. A találkozásra valóban hamarosan sor került. A szegedi egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetében őrzött Kilényi-gyűjteményben, ahol Rudnay leveleit is 57