Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)
Makó irodalmi hagyományairól
Ezt a verset nem érthetjük meg igazán „Justh Gyula városa": Makó és akkori történelmi szerepe nélkül. Aminthogy érthetetlen marad Ady másik versében, a Csillagos vén csatalovak című költeményének néhány sorában az az utalás, amely Makót már szó szerint is idézi. Ezt a verset Ady Grazból küldte üzenetként haza barátjának és írótársának, Nagy Endrének, s benne nagyváradi közös emlékeiket elevenítette föl. Nagyváradi éveikre vonatkozik ez a két sor: Még akkor nem volt hősi bajnok, se Ferencváros, se Makó És egyikünk sem odavaló. Hogy kerül ebbe az Ady-versbe Makó neve? Úgy, amint Ferencvárosé is. Ferencváros is, Makó is a Nagy György vezette köztársasági mozgalom szimbóluma ebben a versben, azé a polgári demokratikus, radikális értelmiségi párté, amelynek országos alelnöke és makói vezérférfia Espersit János, Juhász Gyula és József Attila későbbi barátja volt, s amellyel Ady nemcsak e versében, de más megnyilatkozásaiban is rokonszenvezett. Ferencváros említése e versben a köztársasági párt első nagy országos küzdelmére, az 1913. február 27-én lezajlott képviselő-választásra utal, ahol Nagy György első ízben lépett föl köztársasági programmal, s bár elbukott, jelentős és az ország urait meggondolkodtató számú szavazatot kapott. Makó még nagyobb port vert föl országszerte, a sajtóban is, a politikai életben is. Itt tartotta 1913. április 14-én — a debreceni trónfosztás évfordulóján — első országos nagygyűlését a köztársasági párt. Itt fogalmazta meg 14 pontból álló programját, amely polgári demokratikus reformokat követelt' köztársasági államformát; általános, egyenlő és titkos választójogot; népparlamentet; önálló hadsereget, progresszív adót és a hitbizományok eltörlését, állam és egyház szétválasztását, állami és ingyenes népoktatást. Alig kezdték meg Espersit lakásán a program tárgyalását, amikor rendőrök törtek rájuk. Espersit tiltakozott, szó szót követett, az elkobzott iratokért dulakodás kezdődött, csendőrszurony tépte meg az ellenszegülő Nagy György mellén a ruhát, s megsebezte az egyik újságírót. Többeket letartóztattak és elhurcoltak a rendőrök. Az események hírére, a rendőrkapitányság előtt összöverődött mintegy négyezer makói viharos tüntetést rendezett, éltette a köztársaságot. A tömeget két század gyalogos és ötven lovas csendőr oszlatta szét. Makó „hősi bajnoksága" ezt a küzdelmet idézi Ady versében. A rendőri erőszaknak országos visszhangja támadt, amely a magyar közvélemény figyelmét a köztársasági mozgalomra irányította. Ady verse ennek a sokáig gyűrűző hullámverésnek következményeként 1913. június 1-én jelent meg a Nyugatban. A megijedt kormány persze másként reagált az eseményekre: sietve törvényt hozatott a köztársasági mozgalom elfojtására. Augusztusban már életbelépett az 1913. évi 34. törvénycikk, amely a királyság eszméjének bírálatát is büntetendő cselekménynek minősítette, és alkalmat adott az uralkodó osztályoknak a „köztársasági pörök" egész sorozatának megrendezésére. E pörök során Nagy György is, Espersit János is börtönt ült, sőt hasonló 1913 augusztusában Adyt is fenyegette íme, ilyen apró mozzanatok mögül, ha mélyükre nézünk, világnézeti kapcsolatok tárulnak föl. Mennyire érdekes és buzdító, hogy Makó legszebb politikai hagyományai még Ady Endre életművében is helyet kaptak! Ám nemcsak Adyéban. A sajátosan szegedi irodalom három olyan neves képviselőjének, mint Tömörkény Istvánnak, Móra Ferencnek és Juhász Gyulának életében ugyancsak kitörölhetetlen nyomot hagyott ez a város. Tömörkény gyermekkorának néhány esztendejét töltötte benne Szintén nem messze ide, a volt Korona 46
