Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Makó nevezetességei

Kedves Elvtárs! Az Espersit nevet emlékezetemből szedtem ki, bizonyára József Attilával kapcsolatos emlékeim közül. 953. VI. 20. Szívélyes üdvözlettel Déry Tibor így szól az író saját kezű válasza, melyet a makói múzeum irattárába tettem 476/1953. szám alatt megőrzésre. Hadd őrizze ez a kis mozzanat is Espersit Jánosnak, Juhász Gyula és József Attila nagy barátjának, Makó büszkeségének emlékét! S ha a makóiak nézik a filmet, hallják ott e nevet, gondoljanak a név eredeti viselőjére, akinek oly sokat köszönhet a magyar irodalom. Egyúttal figyeljék meg azt is, milyen az írói alkotás lélektana, hogyan merít az író az életből, emlékeiből, neveket, eseményeket... Viharsarok, 1954. december 30. Makó nevezetességei Alföldi városaink idegenforgalma érthetően szerényebb, mint hazánk hegyvidékeinek és a Balaton mellékének városaié. Ám nem teljesen érthetően: ezeknek a városoknak is megvannak a maguk nevezetességei, jellegzetességei, amelyek megfelelő ápolás, gondozás, fölelevenítés és tudatosítás után alkalmasak arra, hogy dolgozóink érdeklődését fölkeltsék, ismereteiket gyarapítsák. E városok mostani idegenforgalmi elhanyagoltságán javítani lehetne, ha szakembereink számbavennék a kiaknázható lehetőségeket. Makó példáján erre teszünk most kísérletet. 1 Makó elsősorban hagymájáról híres. A világhírű makai hagyma kiválóságát főként a dolgos makói népnek köszönheti, amely mintegy két évszázadnyi, apáról fiúra szálló termelési tudással kialakította a talajnak, éghajlatnak, helyi adottságoknak legjobban megfelelő, sajátos termelési eljárást s hozzá a jellegzetes munkaeszközöket. Minderről, a hagymatermesztés történetéről, néprajzáról, a hagyma közgazdasági és társadalomformáló hatásáról, sőt a hagymakultúra jövőjéről is átfogó, világos képet nyer a Makón megforduló vendég, ha meglátogatja a makói József Attila Múzeum (Fölszabadulás útja 4.) néprajzi kiállítását. Ugyancsak a múzeum régészeti kiállítása ismerteti meg a látogatót a magyar középkori régészet úttörő munkálataival, a kaszaperi és mezőkovácsházi középkori magyar falukat, a magyar jobbágyélet emlékeit föltáró ásatások eredményeivel, amelyek szinte elsőként az országban itt folytak. Ezek adják — a hasonlóan jelentős szarmatakori leletek mellett — a makói múzeum sajátos profilját, arcélét. Makó műemlékei is nyújtanak látnivalót a városban megforduló vendégek számára. Mennyire jellemző nemcsak Makó, de általában a magyar mezővárosok 19. század eleji képére Kőszeghy László csanádi püspök gunyoros latin epigrammája: „ Velencével vetekszik ám Makó híres városa: az tengeren épült, ennek meg trágya az alja!" Általános volt még ekkoriban, hogy az utca sarát trágyával borították le a mezővárosokban, hogy járni lehessen rajta. S ebből a Makóból lett a század 32