Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)

Elkészült az első hagymaszedőgép a mai makói hagymásnapra

A szovjet múzeumok nem csupán a múlt tanulságait mutatják be, de a jövő föladatait is látogatóik elé tárják, és munkájukkal közvetlenül is segítik a kommunizmus építését. Ezt a példát követi a Hagymatermelői Nap, a hagymatermesztési kiállítás, a terménybemutató és a hagymás értekezlet megrendezésével a makói múzeum is, bizonyítva, hogy a múzeumoknak tevékeny szerep jut hazánkban is a dolgozó nép gazdasági és kulturális fölemelkedéséért, a szocializmus építéséért, a békés építőmunka sikeréért vívott küzdelemben. Viharsarok, 1952. október 5. Elkészült az első hazai hagymaszedőgép a mai makói hagymásnapra A mai makói hagymatermelői nap megrendezésével régi hagyományt elevenít föl a makói múzeum. Haladó baloldali kishagymások saját erejükből 1935 októberében rendeztek először hagymásnapot, hagymabemutató kiállítást, s ezzel indult meg a tervszerű tudományos módszerű hagymanemesítés, valamint a hagymatermesztés társadalmi és politikai összefüggéseivel való foglalkozás, mely Erdei Ferenc nevéhez fűződik. Az idei hagymásnap is nagy jelentőségű fodulópont lesz a hagymatermelés történetében: amint a 1935-i kiállítás a nemesítést állította az érdeklődés középpontjába, úgy a mostani főként a nagyüzemi, szövetkezeti agrotechnikának, a hagymatermesztés gépesítésének kérdését tűzi napirendre. A múzeum ma megnyíló hagymatermesztési kiállítása egészen újszerű föladatot teljesít, amikor nemcsak a régi, kis földön dolgozó hagymakertész sajátos és tanulságos eszközeit, szerszámait mutatja be, hanem ezekkel együtt, a fejlődés sorrendjébe iktatva, megfelelő módon — fényképpel, modellel vagy teljes nagyságú tárggyal — utal a nagyüzemi termelés megkívánta új, korszerű termelőeszközökre, a gépekre is. A kiállítás egész sor újítót mozgatott meg, fölpezsdítette a tervező és vállalkozó kedvet. Múzeumi kiállítás régen még a jelenben használatos eszközök bemutatását sem tartotta föladatának, s most a makói múzeum kiállítása a szovjet múzeumok példája nyomán a jövő gépeit is bemutatja látogatóinak. Tóth Pál gépgyári dolgozó például a most használatos kézi vetőgépen végzett olyan átalakítást, amely egyrészt több termésre nyújt lehetőséget; másrészt alkalmassá teszi a hagymavetőgépet, hogy négy-öt sorosan, könnyű motorra szerelve nagyüzemben is lehessen használni. Hasonlóan erőgép s nem emberi energia hajtja Márton Józsefnek motoros tolókapakonstrukcióját. Ugyanő elkészítette a kiállításra hagymaszedőgépének modelljét, amely némi képet nyújt használhatóságáról is. A legnagyobb jelentőségű kezdeményezés a Schőbel György és a kovács-bognár kisipari termelőszövetkezet Schőbel-brigádja által elkészített s a hagymásnapon a múzeum udvarán teljes nagyságban bemutatásra kerülő, traktor vontatta apróhagyma-szedőgép. Nem bocsátkozhatunk jóslásokba, s előre nem állapíthatjuk még meg, hogy az újítások közül mi válik be a gyakorlatban, s melyiket kell még tökéletesíteni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezek a kezdeményezések az érdeklődés előterébe hozzák a hagymatermesztés gépesítésének kérdését, lökést adnak a további kísérletezéseknek, s egy-két éven belül sikerre vezetnek, kivált, ha fölhasználják a hasonló szerepű szovjet gépek tanulságait is. 9