Péter László: Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei 47. (Makó, 1985)
Szemlélődés Kiszomboron - Móra Ferenc ásatásai
A név eredetéről Kiss Lajos névfejtő szótára azt mondja, hogy az ősszláv nyelvből való, bölényt jelent; ez először magyar személynévvé lett, majd a magyar helynévadás legrégibb szokása szerint minden képző nélkül vált földrajzi névvé Móra Ferenc ásatásai Nem egy olyan nevezetessége van a nagyközségnek, amelynek révén országos érdeklődésre tarthat számot. Mindenekelőtt kivételesen gazdag régészeti öröksége. Már 1872-ben bronzkori lelet került elő a községtől délre; majd 1928 nyarán a falutól délnyugatra, az Óbébai út mentén, a mai temetővel szemben, az úgynevezett Vályogosban Móra Ferenc 19 sírt tárt föl. Ez volt a kiszombori A. temető. Innen írta Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez címzett nyílt levelét Attila koponyájáról címmel, fölpanaszolva benne a régészeti leletek sanyarú sorsát. „Kegyelmes Uram, ahol ezt a levelet írom, Kiszombor község vályogvetőjében, ahol évek óta pusztítják a bronzkori, La Téne-kori és népvándorláskori népek egymás fölé ásott temetőjét, vagy negyven ember tolong körülöttünk csodát látni Ebben a pillanatban lettünk készen egy gazdag hun sír felszedésével." „Kegyelmes Uram, a mi földünk nagyon gazdag leletekben. A mi népünk hajmeresztően tudatlan. A mi intelligenciánk elképesztően indolens." Még ugyanezen a nyáron, őszön a Vályogostól mintegy 500 méterre, a vízlevezető csatorna mellett 426 sírós temetőt tárt föl. Ez lett a B. temető, belőle 7 zsugorított őskori, 31 jazig, 140 gepida, 78 Árpád-kori és 304 meghatározhatatlan csontváz került elő. Az E. temetőben, Kiss András földjén 1 zsugorított, 10 avar, 1 germán, 12 középkori és 20 bizonytalan eredetű sírt talált. Móra kiszombori ásatásai alapján sikerült Török Gyulának a germán leletek közül a gepidákat biztonsággal elkülönítenie (1936). Az avar leletek nagy részét Csallány Dezső írta le (1956) Móra 1930ban, 1931-ben és 1932-ben is folytatta zombori ásatásait. Szerencséjének és hozzáértésének eredményeképpen a G. temetőből 27 avar sírt tárt föl. Az Árpád-kor elejéről a B. temető 78, a C 10, az E. 12, az F 8 sírt tartalmazott. Középkori emlékek is előkerültek. 1930. szeptember 5-től október 11-ig Móra Makón, barátjánál, Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvosnál lakott, onnan járt ki naponta Zomborra „az ősökhöz" Ekkor tárta föl a C., az E., az F., a G., a H és az I. jelű temetőket, főként avar sírokat. Önvédelem gyanánt című tárcájában ezekről írta: „Nekem olyan szerencsém volt az idén, hogy találtam olyan temetőt, ahol negyven sír közül tizenkettő lovas volt. Mégpedig — s ez a historikusokat érdekelheti — két lovassírba, a kengyelek és az ékszerek típusa szerint, avarokat temettek, tízbe honfoglaló magyarokat. Az avarokat egész lóval, a magyarokat csak a ló fejével és négy lábával. A sírok közt nincs nívókülönbség, amiből időbeli különbségre lehetne következtetni, nem egymás fölé vannak ásva, hanem szép rendjében egymás mellé, amiből azt lehet kikövetkeztetni, hogy nem igaz, mintha Nagy Károly frankjai itt egy lábig kiirtották volna az avarokat. Találtak itt még a honfoglaló magyarok is, s aztán együtt éltek-haltak, s üdvözült ki-ki a maga rítusa szerint." Ugyanitt talált trepanált koponyákat, valószínűleg már az ősi javasok is értettek e kezdetleges agyműtéthez, amelynek emlékét nyelvünkben az agyafúrt jelző őrzi Az elmúlt években néhány újabb avar sír leletanyaga került a szegedi múzeumba az A. és B. temető közötti területről, mutatván kiterjedtségüket és összefüggésüket Ennek az ásatásnak érdekessége még hogy itt látogatta meg Mórát a jeles finn író, Arvi Järventaus 100