Polner Zoltán: Éganyám, földanyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. A Makói Múzeum Füzetei 45. (Makó, 1985)

HIEDELMEK - Szótalan gyerekre

Szótalan gyerekre A párbeszédes ráolvasó sajátos drámai helyzetet teremt a gyógyításhoz. Analógiás cselekmény magyarázattal. A szótalan gyerekkel a házat megkerülő asszony addig vállalja magára a gyerek szerepét, amíg ez meg nem szólal. A kör pedig a gyerek védettségét jelképezi a gonosszal szemben. E ráolvasókhoz kapcsoltam az eljárni képtelen gyerek hiedelmét is. Két létfontosságú cselekvés gyógyításának pogány rítusa tükröződik ezekben a rövid, de tömör babonákban: a beszéd és a járás megindítása. A körbe hordott szó, a gyerek feje fölött megtört cipó vagy a lépései után a földbe vágott kés „balladája" a serkentés, az elhárítás megjelenítésének ambivalens költői képei. Mit viszöl a zsákba? Szót, beszédöt. Ha a gyerök nehezen kezdött é beszéni, zsákba tötték, és vitték a tanya körül. Háromszó vitték körbe, és aki bent vót a tanyába, kiszót, és kérdözte az illetőt. (Hegedűs Istvánné, Maroslele.) Olyan négyéves fiú löhetött, oszt még mindig nem tudott beszéni. Oszt vót nekik tanyájuk. Beletötte a néni a zsákba azt a négyéves gyerököt. Azt mondták neki, hogy a férje vögye a hátára, oszt mönjön körül. Ű mög ütötte a zsákot égy gallyá, osztán mondta: Mit viszöl a zsákba? Az apja mög felelte: Szót, hangot. És aztán möggyógyult a gyerök. (Vrabély Andrásné, Makó.) Akirű tudták, hogy mög köll tanulni beszélni, beletötték égy zsákba. Oszt a bátyám fővötte a hátára a zsákot. A bátyám olyan nagy surbankó gyerök vót, oszt szaladt a tanya körű. Mink mög utána gyerökök, oszt kérdöztük: Mit visző? Szót, beszédöt. (Szilágyi Sándorné, Apátfalva.) Egész nagy vót a gyerök, oszt nem tudott beszéni, akkor beletötték égy zsákba, a bácsi a hátára vötte, osztán sok gyerök mög szaladt utána, és kiabáta, hogy: Mit visz, bácsi? Szót, beszédöt. így mönt ez égy nagy körbe. [Hol csinálták ezt?l A háza körű. [Hányszor kerülte meg a házat?] Háromszó. (Szalma Józsefné, Földeák.) Változatok a) [Ha megmosdatták a kenyeret, mit csináltak a vizével?] Hova is öntötték? Föl a háztetőre. Mög gyeröknek szokták szájába csöppentem, kicsi gyeröknek, és ezt mondják közbe: Mit iszol? Szót, beszédöt. Három kis csöppet belecsöppentenek a szájába, oszt akkó mondják. (Hódi Györgyné, Klárafalva.) Kisült a kenyér, és akkor mögmosdattam. Még akkor ráadásul gyerököm vót, mer nyóc gyerököt a világra hoztam, abbú égy él. A többi halva lött, abortusz, mög akkor möghaltak. Mikor kisült a kenyér, sütöttem égy ekkora kis cipót. Amikor öt-hat hónapos vót az a kicsi, aszongyák, hogy törjem szét a fejin. Ilyen hamar tudjál beszélni! Mikor mögmosdattam a kenyeret, három kávés kanálnyival adtam a gyerök31