Polner Zoltán: Éganyám, földanyám. Makó környéki ráolvasások és hiedelmek. A Makói Múzeum Füzetei 45. (Makó, 1985)

RÁOLVASÓK - Szemverés ellen

Köszöntünk a holdnak, ahogy anyánktú láttuk. Ü tapogatta magát, osztán köszönt a holdnak. Aszonta: Új hold, köszöntünk, ebben a hónapban sémmi fájdalmam né légyén! Ha vót péz a zsebbe, azt csörgetni kéllétt. így nézte a holdat (mutatja), osztán csörgette a pénzt, de az minden áldott újholdkor csinálta. Szégény anyám kilencvenkilenc évig élt. (Abonyi Lajosné, Nagylak.) Mikó méglátták az újholdat köszöntek neki, osztán a pénzzé vót vitájuk. Mivé újút a hód aprópénzt tartottak a zsebbe, azt csörgette cs mondta: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Sok pénz légyén a zsebémbe! (Mátó P. Ferenc, Bökény.) Én csak annyit tudok, hogy a régi öregök azt mondták, mikor az újhold első negyede mikor vót, akkor mikor möglátták, akkor így tötték a kezüket (a szívére teszi a kezét), és mondták: Új hold, új király, újítsd mög a pénzemet! (Bárdi Lászlóné, Klárafalva.) ' A szemverés, az igézés egész Európában ismeretes. Az ősember is ismerhette. Az Apátfalvárói származó egyik ráolvasó a magyar változatai között is páratlan. Megjelent már Erdélyi Zsuzsanna Hegyet hágék, lőtőt lépék című gyűjteményében. Szerinte „e szöveg különlegessége Rontó Pálnak, mint betegségdémonnak megjelenése. A közkatona Rontó Pál Gvadányi József irodalmi hőse, aki gróf Benyovszky Móriccal bejárta a félvilágot, miközben ámélkodásra való történeteket vitt véghez." Vajon hogyan kerülhetett alakja egy szemverés elleni ráolvasóba? A magyar népi hitvilág elsősorban a boszorkánynak tulajdonítja a szemveréssel való rontást. Az epikus ráolvasások közül a szemverés szövege beszéli el leggazdagabban Szűz Mária és a kis Jézus legendáját. Elindult a Boldogságos Szent Szűz jeruzsálemi szentségés szent templomba. Előtanáta Rontó Pált. Kérdi tűle: hová mész, té Rontó Pál hét fiaddal, hetvenhét onokáddal? Emék ennek a kislánynak piros vérit szívni, szálkás húsát szaggatni. Piros vérit né szídd, szálkás húsát ne szaggasd! Eredj a pokolnak mélységes fenekire, maradj ott örökie! Ezt szémverésre mondtuk. Amikó a kicsi nagyon sírt, amikó még vót verve szémme. (Kardos Mihályné, Apátfalva.) Szemverés ellen