Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)
A szentlőrinci városrész
és vele átellenben a Harsányi-féle boltba. „Harsányiné — emlékezik Erdei Sándor — kedves és tekintélyes asszony volt, ott játszottunk előtte, rendetlenkedtünk, de amikor a boltba bementünk, igyekeztünk jól viselkedni." Kis filléres üzletek voltak ezek, de kocsikenőcstől stolverkig mindent lehetett kapni. A Paraszt utcai bolttal átellenben, az északi oldalon volt a műhelye Szemes kovácsnak és Kovács bognárnak, feljebb Varga József papucsosnak. A déli oldalban lakott Orosz csizmadia és Kendrusz szabó, a Wekerle utcában pedig dupla Takács (neve és foglalkozása is takács). Erdeiék a Megyeház utcába jártak Dégi kovácshoz patkoltatni és ekét éleztetni. Olyan ügyes gyógykovács volt, hogy Erdei Andrásnak a hüvelykujján megvastagodott körmöt is rendszeresen ő csípte le. Az Erdei nagyszülők halála után a mester fia, Dégi István — aki szintén kovács volt — oda költözött az Erdei házba, ott herélte és gyógyította a lovakat. A cipőt a Bajza utcai Strohner Józsefhez vitték csináltatni, mert ő a rokonsághoz tartozott. Hajat vágatni meg a gyógyszertár melletti Bosch borbélyhoz jártak vagy a Megyeház utcai Apfelhez. Kocsmában sem szűkölködött az Aradi utca: a Wekerle utcánál és a Vásártérnél működött egy-egy. Az utca végén volt két cserépverő és kijjebb a városi téglagyár, a gerizdesi bejárónál Kiss Pál téglagyára. Ennek közelében verte iparszerűen Maróti Antal a vályogot. Az ötödik makói gyógyszertár alapítási jogát Major Ágoston nagylaki okleveles gyógyszerész mester 1902-ben kezdeményezte, de ezt a városi közgyűlés — a lakosság kis számára, a meglevő patikák gazdasági nehézségeire és a lakosság egészségügyi analfabétizmusára hivatkozva — elutasította. A belügyminiszter a gyógyszertár alapítását 1902. február 20-án kelt leiratában mégis engedélyezte és helyéül az Aradi és Batthyány utcák kereszteződésénél levő helyet (Arany János utca 2) jelölte ki, megállapítva: a régi boltházig (Vörös Hadsereg útja 42) városias település van, az utcafrontok rövidek. A Megváltó nevet viselő gyógyszertár 1903-ban gazdát cserélt. Lukács Ferenc korszerű gyógyszertárat építtetett, klinker téglával kiemelt nagy portállal. A fehér-kék lapokkal burkolt officinát egy kis laboratórium, raktár és lakás egészítette ki. A bohém patikárius máig emlékezetes zöldág állítást rendezett, a padlástérben cigány húzta a magyar nótákat. 1908-tól az 1950 május 12-én bekövetkezett államosításig a gyógyszertár az Ember család birtokába került. 4 Erdei Sándor emlékezése szerint: „illedelemmel levettük a sapkánkat, amikor kicsit félve beléptünk a tiszta patikába, néztük, nem sáros-e cipőnk, pedig a patikus, Ember József igen barátságos ember volt." A Szegfű utca mellől 1906-ban helyezték át a Vásárteret az Aradi utca végébe. Itt évi négy alkalommal igen mozgalmas országos állatvásárokat tartottak, de jelentősek voltak a havi vásárok is a hónap első szerdáján. 1904-ben megépült hódmezővásárhely—makó—nagyszentmiklósi vasútvonal Csanád és Csongrád megyét kötötte össze Bánáttal. Mivel Torontállal és Temes megyével élénk kereskedelmi kapcsolatban voltak a makói hagymások — köztük az Aradi utcaiak is —, létesült egy újvásártéri megálló is, amely ennek az alközpontnak személyforgalmát bonyolította le. A város második sportpályába az Erdei ház kertjével volt határos. 1923 végére a Makói Atlétikai Klubon (MAK) belül késhegyre menő harc bontakozott ki az egyesület kormánypártja és ellenzéke között. Az utóbbiak ki akarták buktatni az elnöki tisztből a város legnépszerűtlenebb közéleti személyiségét, Papp József építési vállalkozót. Miután a tisztújító közgyűlésen kilenc szavazattal alul maradtak, 1924 februárjában kiváltak az egyesületből és megalakították a Makói Torna 4 Szabó I.-né. 1973. 240
