Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza. A Makói Múzeum Füzetei 44. (Makó, 1985)

A hagymások főutcája

gyerekeknek házi készítésű fakorcsolyájuk volt, ezzel egy lábon lehetett végigcsúszni a jégen. A játszótársak társadalmilag közel álltak egymáshoz. „A mi házunk előtti térségre — mondja Erdei Sándor — egy bizonyos társadalmi szinten felüli gyerekek nem jártak. A szabómester, a borbély, a kovács gyereke természetesen és Gerizdesről a proli-parasztgyerekek mind odajöttek játszani. A társaság 70 százaléka parasztproli, 20—30 százaléka iparos." A hagymások főutcája Erdei Ferenc a hagymások főutcájában, az Aradi utcában született, amelyet joggal nevezett a hadak útjának, ugyanis már az Árpád-korban erre vezetett Csanád vára felé az országos hadút. Ennek keleti szakaszán egykor Dózsa seregei meneteltek, ,, 1849-ben a vasas németek vonultak itt Világos felé és vissza onnan; 1919-ben a magyar vörös hadsereg egységei, majd román és francia csapatok meneteltek rajta. Es 1944 őszén itt jöttek be a felszabadító szovjet csapatok, azóta Vörös Hadsereg útja az utca neve."

5 Szintén Erdei Ferenctől származik a reformátusok főutcába, elnevezés is. A törzsökös református városrész főutcája a mai Kálvin utca volt, de miként a katolikus kirajzó lakosság létrehozta a város katolikus főutcáját, a Kálvária (ma Beloiannisz) utcát, úgy a kirajzó reformátusok pedig az Aradi utcát, melynek elején áll Erdei Ferenc szülőháza. Az 1850. évi népességösszeírás tartalmaz először adatokat a felekezeti megoszlásra vonatkozóan. A 107 háztulajdonos közül 103 református, 4 katolikus. A lakók is — 3 katolikus és 1 zsidó családot leszámítva — reformátusok. Nemzetiségüket és anyanyelvüket tekintve színtiszta magyarok. A Vörös Hadsereg útja a hagymatermelés bölcsőhelye — innen a hagyinások főutcája elnevezés —, az utca története jól példázza a makói paraszt-polgári fejlődést. A 19. század elejére a zselléresedési folyamat az Aradi utcában is igen előrehaladt. A reformkorszak kezdetére a házak 68 százaléka zsellérház, a társadalmi rétegződés szintén differenciált képet mutat. 1. táblázat Társadalmi rétegződés az Aradi utcában 1825 -ben (százalékban) Telkes jobbágy 19,7 Házas zsellér 64.8 Házatlan zsellér 9,9 Kézműves 4,2 Nemes 1,4 100 (Fonás: az 1825. évi dicalis összeírás) A jobbágytelkek elaprózódása is nagyarányúvá vált. A leggazdagabb Aradi utcai jobbágy család is csak háromnegyed telekkel rendelkezett. A negyed telkesek aránya kereken 59 százalékot tett ki. 5 Erdei F. 1971. 314. 242