Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)

4. kép. A nemzeti hadsereg a város főterén emberies gondolkodásmód és előzékeny modor jellemezték. Megértő fáradozással igyekezett a megszállás okozta terheket a lakosságra nézve elviselhetőbbé tenni, ...a hatóság és a közönség nagyrészének bizalmát érdemelte ki."

6

6 Tarnay alispán hasonlóan vélekedett Olteanuról, s vele kapcsolatban azt emelte ki „...sok jóakaratot mutatott, különösen a hozzája forduló szegényebb néposztálybeliek iránt".

6

7 Nikelszky Jenő rendőrkapitány-helyettes is hasonlóan emlékezett Olteanura: „...nagyon sokat tett a túlkapások meggátlására, a fegyelmezetlen és a magyarokat gyűlölő katonákkal szemben azonban sokszor tehetetlen volt."

68 Amilyen kedvezőek és egységesek Olteanu őrnagy megítélésében, éppen annyira egységesek az egész megszállás elítélő jellemzésében a korabeli visszaemlékezések. A megszállás után néhány héttel a Makói Független Újságban így jellemezte a polgármester ezt az időszakot: „Általában a megszállás mindvégig megtartotta ellenséges jellegét, ami a hatósági személyekkel szemben sokszor tanúsított sértő és durva fellépésében, a sajtó erőszakos elnyomásában, a nemzeti érzés legkisebb megnyilvánulásainak szinte féltékeny elnémításában, nemzeti színeink használatának eltiltásában nyilvánult meg."

6

9 Tarnay alispán ugyancsak kiemelte a megszállás erőszakos jellegét: „A román katonai uralmat a nyers erőszak, az állandó rekvirálás jellemezte ...A románok 6

6. Petrovics Gy. 1921. 104. 6

7 T. I. Csanád vármegye V. rész április 8. 6

8 Vermes E. 1929. 47. 6

9 M.F.U. 1920. április 23. 93. sz. 340