Halmágyi Pál: Makó város román megszállása 1919. június 17.–1920. március 29. A Makói Múzeum Füzetei 43. (Makó, 1985)

szétszórtan, a nagyobb középületekben — gimnázium, Erzsébet szeretetház, is­kolák — volt elszállásolva. Mikor a megszállás utolsó hónapjaiban újabb katonai egység érkezett Makóra, a parancsnoksághoz való közelséget szem eló'tt tartva, a görög katolikus iskolában helyezték el őket. Álljon itt búcsúzóul a román katonai prefektusok pecsétjének felirata: „CO­MANDA ZONEI DE OCUPATIE MILITÄR x ROMANIA x" volt, s a körön belül kisebb betűkkel „Delegatul militara pe langa Prefectura Jud Cenad". A megye nevét kézzel írták bele minden egyes lenyomatba. Makó román fennhatóság alatt — a makóiak szemével nézve Makó lakossága a román katonasággal már az idegen megszállás első hetében megismerkedett. Ez azonban nem jelentett a városnak a román lovasság jelenlété­nek tudomásulvételénél egyebet. Bratianu őrnagy százada a francia parancsnokság alá volt rendelve, s így önállóan nem tevékenykedhetett. A francia kivonulás és a román bevonulás után a város élete egycsapásra meg­változott. Ennek igen szembetűnő külső jelei voltak. A román hatóságok bejövete­lüket követően a középületekre a román lobogót tűzették ki. Ennek a drasztikus utasításnak az intézmények igen vonakodva tettek eleget, mert a polgármesternek még szeptember 16-án is ismételten fel kellett szólítania a pénzügyigazgatóság és a járásbíróság vezetőjét, hogy hivatala részére a román nemzetiszínű zászlót 3 nap alatt készíttesse el, s az épületre tűzesse ki úgy, hogy a zászló az esős időt kivéve állandóan kinn legyen. 2 8 A román parancsnokság bevonulásakor betiltotta a harangszót is. E tilalmat november 9-én oldották fel, s a Makói Újság örömmel adta ezt hírül „Szabad a harangozás" c. kis cikkében: „...ezúton értesíti a katonai térparancsnokság az illetékes egyházi hatóságokat, hogy a helyben dívó szokásos harangozások a mai naptól meg vannak engedve." 2 9 A megszállók 1919. december 6-án a városra és a központi járásra 500 000 korona sarcot vetettek ki, melyet 48 órán belül kellett kifizetni. Ezen összeg a debreceni román főparancsnokság indoklása szerint, a román közigazgatás költségeit volt hivatva fedezni. 3 0 A város és a megye azonban nemcsak ez egyszeri félmillió korona sarcot fizette ki, de a vármegye fizette folyamatosan Olteanu őrnagy havi 12 000 koro­nás illetményét és valamennyi beosztottja fizetését is, ami havonta 18 000 koronát tett ki. 3 1 A román hatóságok nem sokkal kivonulásuk előtt letartóztatták a városi kar­hatalom majdnem minden tagját. A polgármester a rendőrkapitánnyal csak úgy tudta őket kiszabadítani, hogy 24 óra alatt a város tehetősebb polgáraitól össze­gyűjtött 64 000 koronát, s azt átadta a letartóztató katonatisztnek. 3 2 A román parancsnokság, a franciákhoz hasonlóan, felhívta a város lakosságát, hogy telefon­és távirdai vezetékek megrongálásától tartózkodjon. De míg ott a tetteseket csak hadbíróság elé utalták, addig ebben a parancsban a tettesek azonnali főbelövését hirdették ki. A városra kivetett súlyos pénzbüntetés, mint figyelmeztetés, azonos volt. 3 3 2 8 Cs.m.L. makói kirendeltség Pm. h.i. 12.657/1919. " M.U. 1919. november 9. 208. sz. 3 0 Cs.m.L. makói kirendeltség Pm. h.i. 8063/1920. 3 1 T. I. Csanád vármegye X. rész április 15. 3* Petrovics Gy. 1921. 101—102, 104. 3 3 M.U. 1919. június 26. 122. sz. 331

Next

/
Thumbnails
Contents