Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Könyves-Kolonics József politikai pályája - A hű strázsa

lónkénti 17 fillér adót, másfelől látom a nagybirtok országos átlagában holdankénti 192 filléres adóalapját és bolettával nyújtott nemzeti ajándékot." Fáy István főispán beiktatása alkalmával (1932. március 7.) bizalmatlanságát fejezi ki a főispán iránt és ekkor fejti ki politikájának néhány sarktételét: „minden 500 holdon felöli földbirtok kisajátítása", „a mezőgazdasági termelést termelőszövetkeze­tekben megszervezni", „nagyüzemeket az állam vegye tulajdonába", „tömörítsék a kisiparosokat termelési szövetkezetekbe". Amikor a megyei közgyűlésen Békés megyének az általános, titkos választójog­ról szóló javaslatát tárgyalják, Könyves-Kolonics József szenvedélyesen hozzá­szól és kifejti, hogy „a párturalom érdekében kifejtett brutális erőszak és az undorító csalások döntik el a küzdelmet. A nyílt szavazás „emberfeletti, hősies jellemet kíván, vesszőfutás az egzisztenciális érdekek és a meggyőződés között." A demokratikus választójogot nem öncélnak, hanem eszköznek tekinti. Ilyen körülmények között 1932 decemberében hirdetik meg a városi főügyészi állást. Ez ellen Könyves-Kolonics József és Márton Bálint egymástól függetlenül fel­lebbezéssel él és kérik a főügyészi állás megszüntetését. Az alispán ezt elutasítja, erre másnap Könyves-Kolonics József is beadja pályázatát. A hivatalos jelölt, dr. Galam­bos Emil annyira biztosra vette megválasztását, hogy az ökör is le volt vágva és a Gödör étteremben meg volt főzve a paprikás. A választás szombati napra esett, de a zsidó rabbi felmentést adott a szavazáson való részvételre. 57:61-arányban Könyves­Kolonics József nyerte meg a választást. A továbbiakban is hű maradt eszméihez, a képviselőtestületi ülésteremben csak helyet cserélt, de szivet nem, főügyészként is tá­mogatja a baloldali szocialistákat. „Soha nem csináltam titkot abból, hogy én a mun­kás demokráciával testvéri közösségben érzek és élek és hogy csak a munkássággal való szoros összefogás eredményezhet egy üdvösebb rendszerváltozást." A kommunis­tákat a Vörös Segély útján anyagiakkal is támogatja. 2 5 Az újabb országgyűlési választáson nem akar indulni, a nyilt szavazásos válasz­tásban „ne tegyük ki magunkat és választóközönségünket újból és újból a letiprásnak". Biztató jel volt, hogy 1934 decemberében a törvényhatósági választáson az egyesült ellenzék elsöprő győzelmet arat, mind a tíz választó helyre jelöltjei kerülnek, így mégis indul a választáson. Ezúttal a hivatalos jelölt Görgey István miniszteri tanácsos. Köny­ves-Kolonics József programbeszédében hangsúlyozta, hogy demokratikus alapokra kell helyezni az államkormányzást, ennek eszköze az általános,egyenlő,titkos válasz­tójog, földhöz kell juttatni a földműves proletárságot, mivel az ipari árszínvonal 40%­kal meghaladja a mezőgazdaságét, az agrárollót szűkíteni kell, fellép az antiszemitiz­mus ellen. A kisgazdapárt nem támogatja Könyves-Kolonics Józsefet, sőt Eckhardt Tibor pártvezér azt táviratozza Makóra, hogy a kisgazdapárt Görgeyre szavazzon. Görgey 6849, Könyves-Kolonics József 3481 szavazatot kap. A hü strázsa Főügyészként kevesebbet hallatja hangját, de éretten és rendkívül élesen fogal­maz. Olykor Kossuth-párti írói álnéven ír. Tarnay Ivor alispán kényszernyugdíjaztatásakor a politikai ellenféltől búcsúzik, akivel két évtizeden át nagy elvi harcot vívott, de elismeri az alispán kulturáltságát, er­kölcsi tekintélyét, magasabb rendű hivatali működését. Félreállításában — miként két évvel később Nikelszky Jenő polgármester nyugdíjaztatásakor is — előre érzékeli a 2 5 Makó az első felszabadult magyar város 1969 183. 9

Next

/
Thumbnails
Contents