Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Függelék: Könyves-Kolonics József beszédei, írásai - Halottak napján

nemzeti gondolat is egyik önálló, kiegészítő' része a nemzetközi gondolatnak. A mun­kás fogalma az ő elgondolásában tágabb volt, mint amennyit a bérmunkás osztály egymagában jelenthet. A munkás fogalma általában a dolgozók és munkájukból élők sokaságát jelenti. Márpedig a kevesebb csak része a többnek. Elutasított minden egyéni vagy csoportos erőszakot, a természetes haladás embere volt. Minél több em­ber kiérdemelt jóléte és biztonsága, anyagi és szellemi javainak gyarapítása lebegett lelki szemei előtt. A magyar paraszt ép ösztönével megérezte, hogy a német faji és hatalmi törekvések csak vesztünket okozhatják, mert vagy ők maguk falnak fel, vagy a romlásba magukkal rántanak minket is. Fájdalmasan mondogatta: „Bár ne lenne igazam!". Igaza volt, igaza lett mindmáig. Ki is volt ez a Márton Bálint? A fiatalabb generáció kedvéért, akik már nem is- • merhették, elmondom, hogy Márton Bálint a makói Kossuth Párt elnöke és az Orszá­gos Kossuth Párt alelnöke volt. Az első világháború után a Kossuth-pártiság nemcsak függetlenségi, tehát csupán közjogi programot jelentett, hanem jelentette a társadalmi és gazdasági korszerűséggel telített mindent átfogó programot is. Jelentette a népi köz­társasági államformát, a minden korrektívumoktól, magyarul huncutságoktól mentes választójogot. Jelentette, azóta kisebb nagyobb hibákkal, de lényegében megvalósult nagybirtok igazságos megoszlását, a teljes egyéni és közszabadságot, a nemzeti ér­dekeknek a többi nemzetek érdekeivel való összhangbahozatalát, a világ békéjének és biztonságának megvalósítása és megóvása érdekében. Mindezt a nagytőke és a származás szerint kiváltságosok ellen, a munka minden időkben elérhető több joga, kenyere és becsülete mellett. A munka jegyében a parasztság és munkásság összefogá­sát — a maga idején — legkifejezőbben és legélesebben képviselte. Az ikerbajtárs szeretetével és jogos büszkeségével jelenthetem, hogy Márton Bálint nevével és szelle­mében sok sikeres harcot vívtunk a múltban az ellen a hatalom ellen, amely nem volt erkölcsi féktartó és az ellen a réteg ellen, amely szellemileg nem irányított helyesen, hanem sokszor és sokban mételyezett. Sohasem lehet egészséges közszellem egyedül és kizárólag a. hatalom és egyéb javak szerzése és megtartása. Márton Bálint a haladás úttörője volt, de közben a saját életét is összezúzta, apostoli példája éljen és hasson termékenyítően a mai nehéz időkben is. Délvidéki Független Hírlap 1946. szeptember 29. 32 1946. november 3. HALOTTAK NAPJÁN megilletődünk, magunkba szállunk és elmélyedésre, elmélkedésre késztet mindnyá­junkat a halállal terhelt emberi élet. Az olykor, sokszor hiú, ragyravágyó, gőgös, döly­fös ember rádöbben elkerülhetetlen végzetére, a mulandóságra, a megsemmisülésre. Ezen a napon minden igaz lélek bensőségesebben gondol elhunyt szeretteire és mécsest gyújt emlékezetük előtt. A megemlékezés és szeretet fénye, melege árad elporladt hoz­zátartozóink felé. Vajha az élők felé is megengesztelődnénk! Hiszen az emberrel vele­született ösztönös gyarlóság időnként csak a formáját, színét változtatja, de a lényegét soha. Nagy egyéni, nemzeti és emberi katasztrófák csak megtorpantanak, de szükség­képpen és végérvényesen nem javítanak. Tragikus életérzésünket fclczza ezen a rapcn reirzeti tragédiánk áíérzése is 52

Next

/
Thumbnails
Contents