Tóth Ferenc: Dr. Könyves- Kolonics József politikai pályája. A Makói Múzeum Füzetei 42. (Makó, 1984)

Függelék: Könyves-Kolonics József beszédei, írásai - Búcsúbeszéd Márton Bálint temetésén

kötelékei fűznek. De ha már ez a fájlalt körülmény bekövetkezett, mi, az ő munkatár­sai nem haladhatunk el szó nélkül mellette; a rajongó magyar, város építő és szépítő, tisztalelkű, emelkedett szellemű, aranyszívű polgármesterünk mellett. A szellem és jellem emelkedettsége, az érzelmek nemessége, az igazságszeretet magassága és az em­berszeretet mélysége jellemezték hivatali működésében, társadalmi szereplésében és minden egyéni életnyilvánulásában egyaránt. Tehetség, európai műveltség, világlátott­ság, elfogulatlan európai világszemlélet és a gyöngék, elesettek iránt érzett igaz ember­barátság jellemezték. A kultúra fönsége ihlette meg közéleti, társadalmi és egyéni éle­tét. Az emberi oktalanság és gonoszság sem tudta kikezdeni lelkének nemes veretét. Ezek ellenére is az igazságosság, az emelkedettség, a szeretet és a szépségek hittvallója és meggyötörtje maradt. Buzgalom, hozzáértés, rátermettség, felkészültség jellemezték őt hivatali működésében, egész szívével szerette városát, melynek nemcsak hivatali rangsorban, hanem erkölcsi rangban is első polgára volt. Nem az én feladatom a vá­rosfejlesztés és szépítés körül végzett hivatali érdemeinek megörökítése, mert erről a létesítmények maguk beszélnek és szebben beszélnek, mint ahogyan én azt szavakba tudnám önteni. Én csak a kartársaim érzéseit tudom meleg szeretettel, megbecsüléssel, hálával szívemből felé sugározni. Mindannyiunk nevében köszönetet mondok neki a velünk szemben tanúsított baráti és atyai jóindulatért, megértéséért, régi nagy főnö­künk elnézéséért és részünkre irányt szabó példaadó önzetlen, magas színvonalú hiva­tali működéséért. Megbecsülésünk, hűségünk és ragaszkodásunk hozzá továbbra is a régi maradt és ő csak a hivatali helységből távozik, de a mi szívünkben mindig meg­marad. Kísérje őt élete még hátralevő hosszú szakaszában a Jóisten bőséges áldása és mindannyiunk hű ragaszkodó, megbecsülő, hálás szeretete. Találja meg élete további szakaszában — mindazokért, amiket már eddig is meg­érdemelt volna — a bőséges kárpótlást. Ne fájjon, hogy az élet eddig neki csak szűk­markúan adott, és ne vonja meg sem városától, sem kartársaitól Istenadta nagy tehet­ségének és szívének további adományait. E teremben viszont óhajtjuk őt látni — ha más minőségben is, mint amit itt eddig betöltött —, hogy sugalmazó szelleme az általa megkezdett munkára bennünket továbbra is bátorítson, a bennünket netán érhető méltatlan megbántásokért vigasztaljon. JAM Adattára 92. Eredeti géppel írt, kézírással javított kézirat. 19 1941. február 24. BÚCSÚBESZÉD MÁRTON BÁLINT TEMETÉSÉN Márton Bálint, kidőltél mellőlünk; amíg testi és lelki erőid teljes birtokában voltál, megdöntethetetlen sziklaoromként állottál közöttünk és fölöttünk. Az egyéni és közéleti tisztesség, önzetlenség és emelkedettség ragyogó példány­képe voltál köztünk. Sas lelked elfáradt, kettétört, nem bírtad el a földiek sarát, szennyét. Nem bírtad el a csalódásokat, a kiábrándulásokat s inkább elmenekültél, de meg nem alkudtál. Eszméidnek meggyőződéses, önzetlen harcosa voltál és nem kufárja vagy árulója. A nemzeti és egyéni szabadságjogok harcosa, védelmezője voltál, mindig a dol­gozó kisemberek anyagi és erkölcsi emelkedését szolgáltad s nálad a politika nem di­40

Next

/
Thumbnails
Contents